Két út áll az Európai Unió előtt: az egyik a történet végét jelentené

Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.

Emberünknek napi, heti rendszerességgel fogást kell keresnie a miniszterelnökön, ha esik, ha fúj.

„Nincs könnyű helyzetben Gábor György, a DK »szellemi műhelyének« frontembere. (A tudós társulat Gyurcsány Ferenc ötletére alakult azzal a céllal, hogy megfogalmazza, miért nem jó nekünk az Orbán-világ.) Emberünknek napi, heti rendszerességgel fogást kell keresnie a miniszterelnökön, ha esik, ha fúj… Nem könnyű pálya.
Legutóbbi, magasröptűre tervezett Facebook-mószerolásán már a fáradtság határozott jelei érződtek: »Ma Orbán Viktor azzal a kultúrantropológiai és nemzetkarakterológiai alapvetéssel ajándékozta meg a népét, hogy »a magyar ember számára a legfontosabb a saját gyereke« – írta a szellemi vezér. – Nyilvánvalóan például az osztrák ember, ha azt dünnyögi, hogy eszem a húsodat, csak második helyen gondol a gyerekére, első helyen neki a Wiener Schnitzel jut az eszébe.«

Ne menjünk most bele, mennyire bárgyú ez az »eszem a húsod« példabeszéd, amellett persze, hogy hősünk szándékosan félre akarja érteni a magyarok gyermekszeretetéről beszélő miniszterelnököt! Az egészben az a fontos – Gábor György szemszögéből –, hogy valamiképp megvillanthassa az ő választékos szókészletét, miáltal mi, földhözragadt orbánisták kétszer is meggondoljuk, vitába keveredjünk-e vele.
Egy korábbi, a Nagy Imre-szobor elköltöztetésén háborgó blogbejegyzésében is azt kezdte ecsetelni, hogy ő hány könyvtárban fordult meg életében, s neki, Gábor Györgynek megengedték, a Migne Patrologia Graeca vagy a Patrologia Latina sorozatból akár tucatnyi kötetet is hazavigyen hétvégére. Egy ilyen embernek a Nagy Imre-szobor kapcsán is csak igaza lehet. Meg úgy általában mindenben. Eszem a húsát.”
Nyitókép: Gábor György Facebook-oldala