A rejtőzködésük globális jelenség, amely egyaránt igaz Brazíliára, az Egyesült Államokra és Magyarországra.
„Hétfő reggel sokként hatott a progresszív közvéleményre a hír, miszerint Luiz Ináció Lula da Silva brazil szélsőbaloldali politikus csupán 4 százalékkal győzte le Jair Bolsonarót, a hatalmon levő jobboldali elnököt az elnökválasztási versenyben.
A megrázkódtatás magyarázata az, hogy a közvélemény-kutatások hetek óta Lula fölényes győzelmét vetítették előre. Lula az előzetes mérések szerint a szavazók 50, míg Bolsonaro legfeljebb 36 százalékra számíthatott.
Vasárnap este aztán hatalmas csalódás érte a baloldalt Brazíliavárostól Budapestig. Jámbor Bandi egy szombat esti posztjában arról értekezett, hogy jó esélyt lát arra, hogy Lula, az ártatlanul meghurcolt munkásmozgalmi hős akár az első fordulóban megnyerheti az elnökválasztást.
A választók azonban nem támasztották alá Jámbor várakozásait, és a legalább két számjegyű különbség, amit Lula javára mértek, nem jött be.
Pedig a kutatások azt mutatták, hogy Bolsonaro elutasítottsága stabilan 50 százalék felett állt, illetve az elnöknek nem volt választói tartaléka, melyet mozgósítani tudott volna az október eleji választásokra. Egy neves brazil közvélemény-kutató közvetlenül a választás előtt adta közre az említett, Lula javára 50-36-os győzelmi arányt mutató mérést. De azt megelőzően is mindig harminc százalék körül mérték a brazil elnököt, ellenfelét pedig a bűvös 50 százalék közelében.
Aztán kiderült, hogy Bolsonarónak mégis van némi társadalmi tartaléka. A felmérésekhez képest több mint 10 százalékkal több szavazatot gyűjtött: összesen 51.071.277 brazil szavazó bizalmát nyerte el. Ez a szám sehogy nem igazolja vissza Bolsonaro népszerűtlenségének mítoszát.
A hozzáértő társadalommérnökök szerint az előzetes felmérések azért mutattak torz képet, mert a megkérdezettek közül számos állampolgár, szegények és gazdagok, iskolázottak és kevésbé pallérozott elmék nem a valódi politikai preferenciájukat vallották meg. Azaz eltitkolták, hogy valójában Bolsonaróra voksoltak a választásokon.”
Nyitókép: EVARISTO SA / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Az orosz elnök megtartotta évértékelő sajtótájékoztatóját.
Telt ház várható a szegedi Pick Arénában.
