„Az már senkinek sem meglepetés, hogy a forint gyengülő trendben van az euróval szemben, hiszen amíg korábban a magas nyomású gazdaság receptje, addig most a válságok taszították a mélybe a hazai devizát. Ez ellen ilyenkor szinte tehetetlennek tűnik a gazdaságpolitika. Amíg korábban éves szinten kb. 5%-ot esett a forint, idén már ennek a többszöröse a gyengülés. A tartósan 400 forint feletti árfolyammal és az innen is folytatódó leértékelődéssel egy új helyzet alakult ki: a hazai deviza „rossz társaságba keveredett.
Már nem kell annyira szomorkodnia Recep Tayyp Erdogan török elnöknek, amikor a tanácsadói megmutatják neki a világ legtöbbet gyengülő devizáit. Ahogy telik-múlik az idő, a török líra mellett ugyanis szépen lassan megjelenik a forint is. A magyar fizetőeszköz az egyik legtöbbet gyengülő deviza lett idén (az említésre méltóak közül), megközelítve az évek óta árfolyamválságban lévő törökök leértékelődésének a mértékét.
Pedig ennek egyáltalán nem kellene így lennie. A régiós devizák viszonylag szépen tartották magukat mind a Covid-válságban, mind a háború kirobbanását követően, a forint azonban már nemcsak a régió feketebáránya, hanem a tágabb értelemben vett felzárkózó térségben is a gyengén teljesítő devizák között van. Ennek az az alapja, hogy amíg jól mentek a dolgok, a jegybank extrém alacsony szinten tartotta a kamatot, hogy növekedési előnyre igyekezzen szert tenni, ami fokozatos leértékelődési nyomás alatt tartotta a forintot. A néhány százalékos éves gyengülés azonban megtöbbszöröződött a válságok beköszöntével.”
MTI, fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor