„Így kommunikált az edzésen az Újpest egyik trénere a rábízott húsz évalatti srácokkal. Az esemény óta jó néhány nap eltelt, de senki nem tudja, hogy mi lett a gusztustalanul tomboló Véber György sorsa. Remélem, csak nem bízták rá büntetésből az U-6 os (hat év alatti) korosztály trenírozását? Lapít mindenki, pedig egyértelmű, hogy ezt az embert el kell távolítani a sportközegből, erre a verbális ámokfutóra egyetlen ifjúsági és felnőtt csapat sem tarthat igényt. Véber megérdemelné, hogy »véberi« stílusban fejezzem ki az iránta érzett ellenszenvemet, és azt, hogy mennyire tűrhetetlennek és elfogadhatatlannak tartom az ilyen fazonok sport körüli ténykedését. A jó tanár, a jó főnök és a jó edző szükségszerűen példakép is. Nem kívánom, nem ajánlom egyetlen focipalántának sem, hogy a »véberi« úton járjon, vagy, hogy ezt magatartásmintát kövesse. Az Újpest »magyarosan« járt el: az esettel kapcsolatban annyit szeretne az Újpest FC elmondani, hogy természetesen az edző viselkedését nem tartja elfogadhatóak, a belső vizsgálat megtörtént, a következmények pedig a klub belügyének számítanak.« Tényleg?
Nem sokkal a Véber-sztori után a Vadon J. nevet viselő figura szórakoztató műsor keretében egy magyarul nem tudó kisfiút vérlázító kérdésekkel alázott és kínzott: »anyád megmondta, hogy én vagyok az apád?«, illetve, hogy »tudod, hogy ha tíz éven keresztül fánkot fogsz zabálni, mint eddig, akkor 150 kiló leszel 16 éves korodra, ugye?«
A nyelvünket nem értő gyermek – előre megbeszélten – spanyolul „igennel” válaszolt. Nem hallottam, nem olvastam, hogy a Vadon J. nevezetű nagykorút nyomban levették volna a képernyőről, és azonnal hatállyal megszüntették munka vagy vállalkozói jogviszonyát.
Itt tartunk most. Sikké vált a védtelen fiatalok megszégyenítése, megalázása: sportpályán és a képernyőn egyaránt. Véber és Vadon: ez a Való Világ! Következmények nélküli országban élünk…”
Nyitókép: YouTube