Mind elméletben, mind gyakorlatban az illiberális demokrácia teljesen kompatibilis a tulajdon, az (a természetjog szempontjából értelmezett) emberi jogok, a szabad és tiszta választások, a képviseleti demokrácia, a hatalommegosztás és a jogállam elvével. Az illiberális demokrácia úgyszintén képes megvédeni a szólásszabadságot – amit nem mondhatunk el a kortárs liberalizmusról, ha figyelembe vesszük az illiberális woke baloldal erejét. Az illiberális demokrácai képes integrálni a fontos liberális értékeket. Csak épp a liberalizmus átfogó elméleti kereteit utasítja el – annak antropológiáját, a társadalomról vallott nézeteit, röviden az ideológiáját. (…)
Az illiberális demokrácia, ahogy Orbán Viktor érti, sokkal kevésbé ambíciózus és sokkal prózaibb, mint ahogy a kritikusai lefestik. Egyszerűen a társadalomról, az emberről és a világról alkotott ősi, nem liberális látásmódot jelenti – és azt, hogy merik azt alkalmazni. Ez a megközelítés a társadalmat közösségelvűbb, perszonalistább alapon értelmezi, amely értelmezésben a liberális értékek fontos ugyan, de egy konzervatív keretrendszeren belül alkalmazzák – és az is korlátozza – őket. Mindennek célja a politikai közösség és a közjó fenntartása. Mint Joseph Ratzinger mondta, a liberális és a demokratikus értékek nem demokratikus és nem liberális társadalmi intézményeken alapszanak.”