Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Ha a Brexit után nem akarunk egy újabb országot kiszorítani az EU-ból, akkor többet kellene foglalkoznunk Magyarországgal.
Írta: Peter Hoeres német történész, a würzburgi egyetem újkori történelmi professzora
Benyomások egy magyarországi előadói körútról, még Orbán berlini látogatása előtt: a Habsburg-hatás és a sok neogótikus és neoromán látványelem mellett a hazafiság, a vélemények sokszínűsége, az intellektualitás, egy a meg nem született életeket is tiszteletben tartó, sikeres családpolitika, valamint a jogbiztonság mind meghatározó elemekként vannak jelen. Emellett sok helyen a német nyelv és kultúra rendkívüli ismeretével találkozhatunk.
A médiumok több mint fele ellenzéki álláspontot képvisel, különösen a fővárosban éri sok kritika Orbánt.
A Németországban ismert, Magyarországról alkotott képnek kevés vagy semmi köze sincs az ottani helyzethez. Miért van ez így? Az országról tudósító riporterek többsége nem ismeri a magyar nyelvet. A németek a szokásos közönnyel és minden alapot nélkülöző arroganciával közelítik meg a magyar helyzetet, mintha legalábbis Magyarországon szúrnának le kiutasított menedékkérők nőket az utcán – mint Würzburgban –,
vagy skandálnák azt a tüntetéseken, hogy „zsidókat a gázba” – mint Berlinben.
A migrációs politika tekintetében 70-80 százalékos konszenzus van, ez Orbán után sem változna.
Az EU-ban viszont megint csak nem akarják elfogadni a demokratikus döntéseket, elvégre ők nem függnek ezektől.
Természetesen a magyar viszonyok dicsérete és az EU-ból való kilépés vágya is jelen van. Ha a Brexit után nem akarunk egy újabb országot kiszorítani az EU-ból, akkor Magyarországgal többet kellene foglalkoznunk és önteltség nélkül illene megközelítenünk.
Az olyan szimbolikus sértések, mint a szokatlan módon elmaradt sajtótájékoztató Orbán berlini látogatása során, biztosan nem hasznosak.
Fotó: Gerhard Bayer