A német szervezetek, vezető közgazdászok vegyesen értékelik a szemaforkoalíció harmadik segélycsomagját. Scholzék javaslata kapott bírálatot, de kapott dicséretet is. A tervezet szinte kopírozza a magyar rezsicsökkentést, amelyet korábban annyit bíráltak a nyugati hozzáértők. Az intézkedéscsomag jól láthatóan kissé megkésett.
A német kormány vasárnap hosszas egyeztetés után beleegyezett egy 65 milliárd eurós tervbe, amellyel enyhítené a háztartásokra nehezedő nyomást. A növekvő inflációt és az energiaköltségeket csak fokozza, hogy Oroszország bármikor leállíthatja az Európába irányuló gázszállítását. Idén Németországban ez a harmadik segélycsomag. A két korábbi tartalmazta az augusztus végén lejárt benzin kedvezményeket, a kilenc eurós menetjegyet és a dolgozóknak fizetett energiaár-átalányt.
A jelenlegi tervezett új intézkedések többek között emelik a családi pótlékot és a lakhatási támogatást, amelynek jogosultsági körét is kiterjesztik. Bevezetnek egyebek mellett egy úgynevezett áramárféket is. A háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, – a hazai modellhez hasonlító – úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát.
A forrást ehhez úgy biztosítják, hogy elvonják azon piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét, amelyek nem földgáz felhasználásával, hanem olcsóbb megoldással termelnek áramot, és kiugró profitot érnek el annak révén, hogy a villamos energia árát a termeléshez szükséges legdrágább módszer, azaz a földgáztüzelés határozza meg.
Clemens Fuest , az IFO Intézet vezetője azzal bírálta a tervezetet, hogy nem elég pontos. Bár egyben elismerte, hogy
a koalíció végre elkezdett valamilyen megoldási tervet megvalósítani.
A villamosenergia-árcsökkentés a magasabb jövedelmű háztartásoknak is kedvezne, amelyek segítség nélkül is el tudnák viselni a magas villamosenergia-árakat – mondta Fuest. Szerinte a forgalmiadó-kedvezmény meghosszabbítása a vendéglátóiparban nem igazán tartozik egy energiaár-csökkentő csomagba. Másfelől pozitívan értékelte, hogy a szövetségi kormány erőfeszítéseket tesz "az árak és ezáltal az energiatakarékossági ösztönzők működésére".
Veronika Grimm gazdasági szakértő méltatta a segélycsomagot. A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt mondta, hogy a támogatásokat alapvetően olyan emberek kapnák, akik kevésbé képesek arra, hogy maguk tompítsák a nehézségeket. A közgazdász szerint azonban a váratlan nyereség lefölözésekor nem szabad túllőni a célon, hogy ne riasszák el a befektetéseket, mivel szükség van ezekre a beruházásokra, hogy középtávon leküzdjék az energiaválságot.
Sebastian Dullien, a szakszervezetekhez közel álló Hans Böckler Alapítvány Makrogazdaság-politikai Intézetének (IMK) tudományos igazgatója a csomag számos „fontos és ésszerű" egyedi intézkedését – például a nyugdíjasok és diákok célzott támogatását, a gyermeknevelési támogatás emelését és az állampolgári támogatás kiigazítását – méltatta.
Brigitte Knopf éghajlatkutató viszont úgy véli, hogy
bár vannak benne pozitív intézkedések is, de rossz üzenetet hordoznak az intézkedések a klímavédelem számára.
A szakszervezeti szférában van, aki szerint az intézkedések még az inflációt sem kompenzálják. Van, aki lenyűgözőnek nevezte az eredményt, mivel megakadályozza a villamosenergia-árak robbanásszerű emelkedését, igaz a gázárplafont hiányolta a csomagból. Volt, aki fél lépésnek nevezte a segélycsomagot, hiányolva a hatékony árféket a villamos energia és a gáz esetében, illetve hiányolva a közepes és alacsony jövedelműek számára nyújtott további közvetlen kifizetéseket.
Peter Adrian, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) elnöke nem tartja a csomagot akkora durranásnak. Azt elismeri, hogy majd csökkenti az energiaár-sokkot, különösen a magánháztartások esetében, de a vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat nem tartja elég konkrétnak.
Friedrich Merz, a CDU elnöke a ZDF-nek azt mondta, hogy egyetért a segélycsomag szociális vonatkozásaival, de figyelmeztetett az orosz gáz hiánya miatti áramellátási sokkra.
A CDU/CSU-frakció első parlamenti titkára, Thorsten Frei rendkívül homályosnak nevezte a javaslatot. „A koalíció határozatai a döntő pontokon homályosak maradnak, és van egy nagy gyenge pontjuk: nem tartalmaznak javaslatokat az áremelkedés okainak a kínálati oldal megerősítésével történő leküzdésére” – mondta Frei a Spiegel-nek.
Bírálta azt is, hogy a villamosenergia-piacon bekövetkezett drámai fejlemények ellenére az utolsó megmaradt atomerőműveket az idén télen leállítják. „Ahelyett, hogy tovább működtetnék ezt a három erőművet, és azonnal új fűtőelemeket rendelnének, a szövetségi kormány csupán a válság tünetein dolgozik. Itt nyilvánvalóan a zöldek győzedelmeskedtek. A kínálati oldal megerősítése nélkül azonban nem fogjuk ésszerű módon átvészelni a válságot” – mondta Frei.
Jens Spahn, a CDU/CSU frakcióelnök-helyettese szerint a megvalósítás sokáig tart, ahelyett, hogy azonnal és célzottan tehermentesítene, miközben a legnagyobb problémát, a rendkívül magas gázárat nem sikerült megoldani.
Dietmar Bartsch, a Linke frakcióvezetője „sok szempontból kiábrándítónak" nevezte a csomagot. „Ezzel sem lesz Németország jobban felkészülve a télre.
A tervezet nem fogja megakadályozni az elszegényedés lavináját, amely télen Németországon végiggördülhet”
– nyilatkozta.
Amira Mohamed Ali, Linke társelnöke szerint az intézkedések „még mindig elmaradnak attól az újrafegyverkezésre szánt 100 milliárdtól, amelyről egyik napról a másikra döntöttek".
Tino Chrupalla, az AfD frakcióvezetője szerint pedig a tervezett intézkedések csupán „költséges tüneti kezelések”. „Minden enyhítő intézkedés csak rövid távú megoldás, amíg nem foglalkoznak az árrobbanás okaival. Az élelmiszerekre és az energiára kivetett jövedéki adók célzott csökkentésére, valamint a CO₂-adó eltörlésére van szükség” – mondta.
Arra is figyelmeztetett, hogy a segélycsomag további áremelésekre ösztönöz.
„Véget kell vetnünk az Oroszországgal folytatott gazdasági háborúnak, üzembe kell helyeznünk az Északi Áramlat 2-t [gázvezetéket], biztosítani kell az atomerőművek további működését, és rá kell kényszerítenünk az Európai Központi Bankot, hogy vessen véget felelőtlen monetáris politikájának” – nyilatkozta.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
