Orbán szembeszáll a társadalmi békével

„A magyar szellemiséget 12 éve a Fidesz uralja. Ez idő alatt milyen intézkedéseket hozott meg azért, hogy átalakítsa azt? 

Két alapvonást látok. Az egyik az állam világnézeti semlegességének feladása, a másik a kritikai szellem elkornyasztására való törekvés. Létrejött az állami ideológia, amelynek szilárd körvonalait az etnikai nacionalizmus, a nemzeti öncélúság kivételével nem lehet leírni, mert a mindenkori politikai helyzet, a közvélemény állandó szondázása máskülönben elvtelen pragmatizmusra – Erasmusszal szólva – egyazon szájból hideg és meleg fújására készteti. Ám definíció nélkül is mindenki ismeri és fölismeri, különösen a belső ellenség leleményes kereséséből, szüntelen azonosításából, a viszolyogtató militáris beszédből, az agresszív kismalac-féle beszédből, a hírlapíróknak nevezett propagandisták majdnem hihetetlenül gyalázatos stílusáról, a hideg polgárháború kivételes állapotának folyamatos fenntartásából. Ellensége a szabadságnak, az egyenlőségnek és hívei közösségétől eltekintve, nem ismeri a szolidaritást. Ez a szellem ugyanakkor távol áll minden konzervativizmustól, a politikai kereszténység giccses opportunizmusa és a szélsőséges jobboldali eszmekincshez való szabad átjárás jellemzi, amit az egyszerűség kedvéért náci beszédnek szoktunk nevezni.

(...)

Összességében a magyar társadalom nyert, vagy veszített ezzel az új szellemiséggel? 

Veszített.”

Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner.hu