„1941. december 12-én üzent hadat Magyarország az Egyesült Államoknak. Washingtonban eleinte egyáltalán nem vették komolyan a hadüzenetet, és sokáig nem is foglalkoztak vele érdemben. Bárdossy László miniszterelnök a szövetségesek nyomására, javarészt berlini és római ösztönzésre döntött a hadüzenetről a minisztertanács december 11-i rendkívüli ülésén. Akkor úgy fogalmazott, Magyarország előtt két lehetőség áll: megszakítja kapcsolatait az Egyesült Államokkal vagy hadat üzen Washingtonnak. (…) Washingtonban eleinte leginkább csak tologatták a vonatkozó aktákat, végül pedig nem is tekintették beálltnak a hadiállapotot a két ország között. Ennek egyértelmű oka az volt, hogy az amerikaiak pontosan tudták: Budapest lépése német nyomásra történt. Így aztán Washington végül csak fél évvel később, 1942. június 5-én üzent hadat hazánknak, Romániával és Bulgáriával együtt, az első harci cselekmények pedig egészen 1943. októberéig várattak magukra. Október 24-én hulltak először amerikai bombák magyar földre, az első Budapest elleni célzott támadásra pedig 1944. április 3-án került sor. (honvedelem.hu)
2022. július 30-án a Fidesz 5. számú tagkönyvének tulajdonosa nem hivatalos formában, de hadat üzent az USA-nak. Bayer Zsolt – idézhetetlen szövegű bejegyzésében (akit mégis érdekel: a badog.blogstar.hu-n olvashatja eredetiben) – egy füst alatt durván megsértette az Egyesült Államokat, annak elnökét és a frissen kijelölt nagykövetet. Az írás címe (Húzzál haza!) önmagáért beszél, a jegyzet zárómondata felháborító, de azért még citálható: »Mielőtt idejönne, már előtte takarodjon haza« – ajánlja B.Zs. a nagykövetnek jelölt David Pressman-nak, aki a szenátusi meghallgatásán kifejtette, hogy minden értékelés és jel arra mutat, hogy Magyarországon valóban hanyatlik a demokrácia, ám ez a hanyatlás egy eufemizmus, ugyanis leplezi a sajtószabadság leépítése, az igazságszolgáltatás befolyásolása mögött meghúzódó szándékosságot. Erről kell beszélni a kormányzati szereplőkkel, de a civil szervezeteket is a lehető legtöbb eszközzel támogatni kell, hogy részt vehessenek a demokratikus folyamatokban. Véleménye rendkívüli módon hasonlít az Európai Bizottság Magyarországról kialakított álláspontjához, bizonyára nem véletlenül.”
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán