Miért lenne a magyar foci a rasszizmus, az antiszemitizmus melegágya? – Niedermüller magyaráz
2022. augusztus 17. 12:00
A Gyurcsány-párti polgármester szerint nehéz tisztán látni akkor, ha a kormány dönti el, mi számít antiszemitizmusnak és mi nem. A kabinet pedig nem csak tűri, hanem bátorítja, illetve támogatja a labdarúgásba csomagolt nacionalizmust és rasszizmust – mondja a politikus, akit arról is megkérdeztünk, miért jelent problémát számára, ha egy felvidéki fociklub mérkőzésén „Hajrá, magyarok!”, „Erdély, Erdély!”, „Vesszen Trianon!” rigmusok hangzanak el.
2022. augusztus 17. 12:00
p
1
83
68
Mentés
„Persze, tudjuk, a magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen. Aminek ugyan nem sok értelme van, amíg a kutatások szerint a magyar felnőtt lakosság 36 százaléka tekinthető antiszemitának – írta a hét elején Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester közösségi oldalán. – A legújabb példa persze megint a foci, MTK-Szeged meccs, masszív antiszemita üvöltözés. Szembe kellene végre nézni azzal a kérdéssel, hogy miért a magyar foci a nacionalizmus, a rasszizmus és az antiszemitizmus melegágya? – tette fel a kérdéseket –. Miért és hogyan vált azzá? Hogyan vált a »Nélküled« a NER himnuszává? És hogy van az, hogy a Dunaszerdahely-Bukarest meccs is a magyar nacionalizmus újabb megnyilvánulásának adott lehetőséget? Istenem, milyen messze vagyunk Európától – és nemcsak a foci tekintetében.”
Nem ez az első alkalom, hogy a Gyurcsány-párti politikus beleáll a magyar futballszurkolókba.
Tavaly nyáron a magyar-ír felkészülési mérkőzést követően, ahol a vendégjátékosok térdre ereszkedve demonstráltak a rasszizmus és a kirekesztés ellen, úgy fogalmazott: „Na pontosan ezért nem érdekel engem a magyar válogatott, szégyellhetjük magunkat. Ma este Budapesten jobb volt írnek lenni…”
És nem ez az első eset, hogy a politikus kijelentésére felfigyelnek, legfőképp jobboldali érzelmű emberek. „Hogyha megnézzük azt, hogy mi marad, ha lehántod ezeket a gyűlöletvalamiket, ugye fölsoroltuk: a nem-magyarok, a mások, a migránsok, a romák, a nem tudom én mik, akkor ott marad egy rémisztő képződmény középen, ezek a fehér, keresztény, heretoszexuális férfiak – meg azért nők is vannak közöttük. Ez a családelképzelés. Ez azért borzalmas, mert ha megnézzük, hogy a világon mindenütt az úgynevezett fehér nacionalisták miből állnak össze: ebből, mondom csöndesen nektek” – értekezett az ATV egyik műsorában.
Most a hétfői bejegyzése miatt kerestük fel Niedermüllert, és arra kértük, fejtse ki a posztját. A DK-s polgármester pedig készségesen válaszolt kérdéseinkre.
Elsősorban az itthoni antiszemitizmussal foglalkozik
Például arra, miért épp a Medián felmérésére hivatkozott a magyarországi antiszemitizmus helyzetével kapcsolatban; és hogy szerinte miért értékelhetetlen a kabinet által több mint tíz éve hangoztatott zéró tolerancia, amikor az érintettek, nevezetesen a zsidó közösségek ezt cáfolják, s lépten-nyomon a biztonságot emelik ki hazánkkal kapcsolatban. Erre reagálva a DK-s poltikus most egy másik kutatást idézett, ami szerint idehaza a harmadik legnagyobb az antiszemitizmus a vizsgált tizenhat európai ország közül.
A felmérésről elmondta: a TEV-kutatást „a kormány a neki nem tetsző megállapítások miatt »tendenciózusnak« ítélte”. Holott, mint azt Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija is kifejtette portálunknak, a Telex kiemelése félrevezető volt, a felmérés pedig épp azt hangsúlyozza, hogy
hazánk az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol javult a zsidó közösség biztonságérzete az elmúlt tíz évben.
Mindenesetre Niedermüller megjegyezte, „úgy persze nehéz lesz zéró toleranciát hirdetni, hogy a kormány maga dönti el, mi antiszemitizmus és mi nem”.
Számos nyugat-európai példát lehetne felhozni antiszemita megnyilvánulásokra, akadnak, akik szerint egyes európai országokban létükben fenyegetik a zsidó közösségeket. Így megkérdeztük azt is, hasonlóképp véleményezné-e ezeket? „Mivel én Magyarországon élek, ez a hazám, ezért nyilván elsősorban az itthoni antiszemitizmussal foglalkozom. De természetesen az antiszemitizmus minden formáját elítélem” – felelte erre a kerületvezető.
Szerinte itthon nem, külföldön viszont elhatárolódnak
Ezt követően a magyar futballszurkolói társadalomra terelődött a szó. Mint mondtuk, többek között az MTK is megtette a szükséges lépéseket az antiszemita rigmusokat kiabáló Szeged-szurkolókkal szemben; a Tisza-menti település sportklubjai pedig közös közleményben határolódtak el az ultráktól, akiket emellett ki is tiltanak a lelátóikról.
„Nagyon helyes, ha kitiltották őket – magyarázta – A posztom megítélésem szerint nem általánosít, hanem egy durva és csoportosan elkövetett antiszemita megnyilvánulást tett szóvá. Tudjuk, hogy több európai országban vannak radikális csoportok, ultrák. A nagy különbség az, hogy ezekben az országokban a szövetségek, a szurkolók döntő többsége, a politikusok, illetve a közvélemény egyértelműen és határozottan elítélik a rasszista, antiszemita, vagy éppen nacionalista megnyilvánulásokat, nálunk ez nem így van. Sőt, a miniszterelnöknek sikerült azt mondania, amikor a magyar szurkolók kifütyülték a letérdelt angol játékosokat, hogy Magyarországon »kultúridegen« a térdelés.”
Niedermüller egyenesen azt gondolja,
„nehéz lenne tagadni, hogy a magyar kormány eltűri, de akár bátorítja, sőt, bizonyos mértékig támogatja ezt a fajta fociba csomagolt nacionalizmust és rasszizmust”.
A „Hajrá, Felvidék!” primitív nacionalista megnyilvánulás a DK-s politikus szerint
„Nem tudom, hogy ezt a kérdést komolyan gondolja-e” – reagált később Niedermüller azon kérdésünkre, amelyben felvetettük, miért jelent problémát számára az, ha egy felvidéki fociklub mérkőzésén „Hajrá, magyarok!”, „Hajrá, Felvidék!”, „Erdély, Erdély!”, netalántán „Vesszen Trianon!” rigmusok hangzanak el. Mint mondta, egy magyar csapat biztatásához nincs szükség másra, mint arra, hogy a „Hajrá, magyarok!” zengjen. Az említett beszólások viszont „épp
annak a primitív nacionalizmusnak a megnyilvánulásai, amiről beszéltem.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Háborúk és kioktatás helyett béke és pragmatikus együttműködések– valahogy így lehet összefoglalni a formálódó világpolitikai menüsort. Kacsoh Dániel írása.