Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Magyarország kormánya évek óta bírálja az Európai Uniót a nyugat-balkáni bővítés lassúsága miatt.
„Magyarország kormánya évek óta bírálja az Európai Uniót a nyugat-balkáni bővítés lassúsága miatt. A magyar vezetők különösen támogatólag viszonyulnak Szerbia uniós csatlakozásához, többször nevezték felháborítónak, hogy az ország tagfelvételi folyamata lassan halad és ezért »Brüsszel« a hibás.
Valójában a magyar külügyi vezetés vágyálmokat kerget Szerbia uniós tagsága kapcsán. Még ha félre is tenné az EU a szerbiai jogállamiság és demokrácia helyzetével kapcsolatos aggályokat, nagy probléma, hogy Szerbia ellenséges viszonyban áll egyik déli szomszédjával, egykori tartományával, Koszovóval. Sőt, el sem ismeri annak függetlenségét, olyannyira, hogy az alkotmánya szerint »Koszovó Szerbia része«. Hogy vegyen fel az EU olyan országot, amelynek déli határai nem igazán tisztázottak?
Friss fejlemény, hogy a koszovói szerbek barikádokat emeltek néhány helyen, így tiltakozva a koszovói albán kormány döntése ellen, mely szerint az eddigi szerbiai rendszámtáblákkal és dokumentumokkal érkező koszovói szerbeket nem engedik át a határon, illetve kötelezik őket a koszovói hatóságok által elvárt dokumentumok alkalmazására. A szerb elnök nem kertelt: békét akar, de ha kell, Szerbia győzni fog.
Háború lesz? Talán nem, mert nemrég érkezett a hír, hogy az USA a döntés elhalasztására kérte a koszovói kormányt.
De ebből is látszik, mennyire bizonytalan, feszült a helyzet a térségben. A magyar kormány ennek fényében nem gondolhatja komolyan, hogy Szerbiának reális esélye van az uniós tagságra. Lehet persze háborogni »Brüsszel« és több más tagállam habozásán, ám érthető, hogy nem mindenkinek van kedve újabb konfliktusgócot a nyakába venni.
A magyar álláspont mellett szól az a nyugati geopolitikai érvelés, hogy amennyiben az érintett nyugat-balkáni országok nem kapnak valós csatlakozási perspektívát, akkor más államok (pl. Kína, Oroszország, Törökország) fogják betölteni az űrt, illetve ez már most is zajlik. Ám az EU-ban jelenleg az a többségi álláspont, hogy ez még mindig jobb, mint magukra venni a nem túl stabil térség megannyi nyűgét-baját. A koszovói problematika ugyanis csak egy a sok közül, Bosznia-Hercegovina is tele van nemzeti ellentétekkel...
Mindenesetre már az is eredmény lesz, ha szerbek és koszovóiak között nem dördülnek el majd a fegyverek...”
Nyitókép: Facebook