„A Kurultájon tartott beszédében ismét apokaliptikus képet festett a Nyugatról, amelynek »szellemi bérgyilkosai« megfosztanak »hitünktől és hagyományainktól«.
Jó, tudom, ez első olvasásra hülyeségnek tűnik. Másodikra is. Az sem javít a helyzeten, hogy utóbb kiderül, a szellemi bérgyilkosok egyébiránt még »transzhumanisták« is, bármi légyen az. Mindenesetre »vértelen háborút« folytatnak, hogy kiirtsák az emlékezetünket. Az nem derült ki, ez miért volna jó nekik, de így is elég vérfagyasztóan hangzik. Még az a szerencse, hogy szemben a sátánlelkű nyugatiakkal, keleti jóbarátunk: Putyin nem folytat vértelen háborút, az derogálna neki. Csak véreset. Az mégis más.
De mondom: mégis igaza lehet Kövérnek. Ez a rusnya Nyugat legalábbis az ő emlékezetét már sikeresen kiirtotta. Még jó, hogy csak vértelenül. Vele kezdték, hiszen ő a házelnök. (Mégsem kezdhetik Jakabbal vagy Tordai Bencével.) Így aztán a hagyományainkat is elfelejtette, pont, ahogy a szellemi bérgyilkosok szeretik, fene a gusztusukat.
Már amennyiben Ady öröksége a hagyományaink közé tartozik. Ez persze nem egyértelmű, amióta lovagkereszttel tüntették ki és a Nemzeti Alaptantervvel való bütyköléssel bízták meg Takaró Mihály irodalomtörténészt, aki szerint a Nyugat -Ady és társai folyóirata- nem más, mint jelentéktelen zsidó lapocska.
De Takaró ide vagy oda, Kövér mégiscsak olvasta Adyt. Híres metaforájára, a »Kompországra« még halványan emlékszik is. (A szellemi bérgyilkosok eszerint félmunkát végeztek.) Csak épp arra nem, mit jelent. Ady 1905-ben az »Ismeretlen Corvin-kódex margójára«c. írásában a magyarság tragédiájának tartja, hogy Kompország vagyunk, amely »legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza«. Képtelen végleg kikötni az európai, nyugati parton, ahol a szabad gondolkodás terem. Így aztán amikor éppen visszafelé, Keletre hajózunk, »akinek a homlokán ott vigyázatlankodik a Gondolat, az elveszett«.
Kövér szerint viszont Kompországnak lenni remek dolog. Szó se róla, kissé átírta Adyt. Nem tehet róla, ha egyszer a transzhumanista akárkik megfosztották a hagyományainktól. Szerinte a Kompország azt jelenti, hogy hidat képezünk Kelet és Nyugat -gondolom, most éppen Putyin és a NATO- között, és ez így is kell, hogy maradjon. Éljen Kompország, Adyt egye meg a fene. Ha már képes volt jövőbe látóan jóelőre lehazugozni a derék házelnököt: »Miért hazudjátok, hogy a komp híd?!«”
Nyitókép: Ficsor Márton