Az atomerőművek közelgő leállítása miatt főleg Németországban éleződik ki a helyzet.
„Augusztusban immár fél éve annak, hogy megkezdődött Oroszország támadó háborúja Ukrajna ellen és még mindig nem látjuk a harci cselekmények végét. Eleinte számos európai polgárban fellángolt a támogató lelkesedés a védekező ukránok bátorsága és harci szelleme miatt, ezt már viszont egyre inkább kijózanodás követi. Az atomerőművek közelgő leállítása miatt főleg Németországban éleződik ki a helyzet. Eközben pedig egyre több elemző osztja a magyar álláspontot a háborúról és annak hatásairól.
A magyarok már az összecsapások kezdetén következetesen megfogalmazták egyöntetű álláspontjukat a háborúval kapcsolatban, amihez később taktikázás vagy hirtelen irányváltás nélkül következetesen ragaszkodtak: elítélik az orosz agressziót, mi több humanitárius szállítmányokkal és anyagilag is támogatják Ukrajnát, elismerik az ország területi integritásához és nemzeti függetlenséghez való jogát, valamint felkarolják az országba érkező, mára már közel 800.000 menekültet. Az ukrán menekültek befogadásával és ellátásával Magyarország emberségről és együttérzésről tett tanúbizonyságot. Ugyanilyen világosan támogatta Magyarország az Európai Unió újabb és újabb szankcióit, bár a magyar politikai vezetés újra és újra hangsúlyozta, hogy csakis az európai szolidaritás jegyében csatlakozik a szankciókhoz és valójában nem hisz a hatékonyságukban. Ezen kívül a magyar kormány megerősítette, hogy támogatja Ukrajna uniós csatlakozási kérelmét.
Másrészt számos nyugat-európai fővárossal ellentétben Budapesten és más magyar városokban sem lobog ukrán zászló, a magyarok pedig távolságtartóan és a valóság talaján állva szemlélik a mai Ukrajnát, hiszen nem teljesen idegen tőlük az ország és annak politikája. Ez mindenekelőtt azért van így, mert problémásnak tekintik, ahogy az ukrán állam és számos ukrán polgár bánik az ott élő, mintegy 150.000 főt számláló őshonos magyar nemzeti kisebbséggel. Ez a kisebbség újra és újra kiszolgáltatottja volt az ingadozó feltételrendszernek, de főleg 2014 óta romlott egyre inkább a helyzete.”
Nyitókép: Nikolay Doychinov/AFP
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
Egyre több, Európában tevékenykedő kínai kémre derül fény, azonban nem egyszerű leleplezni őket. Peking pedig igencsak kreatív.
A gyerek azóta itthon franciául énekli az Internacionálét, úgyhogy legközelebb a Mi Hazánkhoz megyünk.
Az államtitkár szerint az „Egység a sokféleségben szlogen ma már sehol sincs”.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
A 2004-es bővítés az Európai Unió utolsó sikeres vállalkozása.
Úgy néz ki, hogy felkészültek a megnövekedett utasforgalomra.
Ismeretes, az újságíró szerezte meg korábban a Magyar Péter-féle teljes rendőrségi jegyzőkönyvet.
