„Hónapok óta keringenek a nyugati és a Nyugat-barát sajtóban olyan irományok, melyek azt állítják, nagy bajban van az orosz hadiipar, mert a sikeres szankciók miatt sok alkatrész nem érkezik be az EU-ból és a tengerentúlról, és emiatt hamarosan leáll, vagy már le is állt a termelés.
Kezdjük kicsit távolabbról: ha fellapozzuk a történelemkönyveket, akkor láthatjuk, hogy az orosz tudósok sokat letettek az asztalra – mostoha időkben is. Például a Szovjetunió világviszonylatban is az elektronika élvonalába került a 60-70-es években. Miért nem érzékeltük ezt a mindennapokban? Azért, mert a találmányok polgári felhasználása teljesen háttérbe szorult a katonai mögött. Csúcsszuper háztartási gépeket és szórakoztató elektronikát nem gyártott a szovjet ipar, de kiváló fegyverrendszereket igen. Ott volt a SZURN (1SZ91), amely a Magyarországon is rendszerben álló KUB légvédelmi rakéta rávezető állomása; a Jom Kippur háborúban nagy veszteségeket okozott az izraeli légierőnek. Ne felejtkezzünk el a 9K33 Osa csapatlégvédelmi komplexumról sem, amelynek nem volt nyugati megfelelője, mert a NATO hadmérnökei túl nehéznek találták a feladatot, hogy egy ilyen paraméterekkel rendelkező rendszert kifejlesszenek. Az 1979-ben gyártásba vett MiG-31 fedélzeti lokátora volt a világon az első aktív sugáreltérítéses (PESA) radar, és a repülőgépek közötti adatátvitel is párját ritkította. Szovjet volt az első nagy szögeltéréssel indítható közeli légiharc rakéta is. De gyártottak magasan automatizált tengeralattjárókat, és a T-62 harckocsi volt az első, amelyet sima csövű löveggel láttak el.