Agyhalottak
Elég csak rápillantani a kormánypárti sajtótermékekre, érzékeljük: a parancs egy központból érkezik.
Pulai András közvélemény-kutató a tavaszi választások előtt könnyesre nevettetett bennünket.
„Az ember azt hinné, még mindig a Bakonyban bujdosik, esetleg végleg humoristának állt Pulai András közvélemény-kutató, aki a tavaszi választások előtt könnyesre nevettetett bennünket – de nem. A kétségbeejtő ember továbbra is a Publicus Intézet ügyvezetőjeként harsogja az ökörségeit: »Kezd kicsúszni a kormány kezéből a gazdaság stabilitásába vetett hit – írja némi képzavarral a közösségi oldalán –, vessünk egy pillantást arra, mit gondoltak erről a választás előtt a választók. […] Jobban bíztak abban, hogy ezen problémákat egy Fidesz-kormány tudja inkább kezelni.«
Láthatóan mély nyomokat hagyott hősünkön az április harmadikán elszenvedett trauma. Bár ezen ne is csodálkozzunk, hiszen az elsöprő kormánypárti siker előestéjén Pulai kutató azzal állt a nyilvánosság elé, »zárul az olló, az ellenzék aktivitása magas, a Fidesz-szavazóknál elbizonytalanodás tapasztalható«.
Mindössze 17 százalékot tévedett… (Jogosnak mondható egy akkori kommentelő félelme: »Ez még a tegnapi meccs eredményét sem lenne képes utólag eltalálni.«)
Magára valamit adó szakember ilyenkor ki szokott lépni a toronyépület emeleti ablakán. De nem a mi Pulaink. »Ilyen ez a popszakma« – magyarázta utóbb a »nyitva maradt ollót«. Meg azt is hozzátette, nem éli meg válságként a csörgősipka-viseletet. (Három héttel később még rá is tett egy lapáttal a hülyéje: »Ha ma megmérnénk, simán lehet, hogy az jönne ki, a Fidesz kommunikációja nem működik.«)
Pulai nevettető most rehabilitálni próbálja magát. Ámbár az is lehet, mindössze közlési kényszerrohama van szegénynek; ismer ilyet az elmegyógyászat.”
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton