Egyre kevésbé jó üzlet Ukrajna

„Egyre keményebben szembesülnek a háború realitásaival a nyugati hatalmak. Már mind többen látják, hogy a szankciók nem tántorítják el Moszkvát a céljai elérésétől, miközben a gazdasági háborúban Európa is komoly sebeket kap. A nyugati elit lassan azt is kezdi belátni, hogy a háborút Ukrajna nem nyerheti meg. A lelkesedést lelohasztja annak felismerés is, hogy Ukrajna már nem olyan üzlet, mint amilyennek eleinte tűnt. Mindennek eredményeképpen a realitásokkal mind kijózanítóbban szembesülő németek megvágták a Kijevnek szánt uniós segélycsomagot.

Egy háború kirobbantását a befolyás kiterjesztése, a geopolitikai megfontolások mellett általában gazdasági célok is motiválják. Nem kivétel ez alól Ukrajna megtámadása sem. Oroszország nemcsak azt akarta megakadályozni, hogy a NATO infrastruktúrája felvonuljon a határai mentén. A geo- és biztonságpolitikai szempontok, az orosz és oroszajkú diaszpóra megvédése mellett Moszkva azt sem hagyhatta figyelmen kívül, hogy amennyiben Ukrajna teljes mértékben a Nyugat érdekszférájába kerül, azzal vetélytársa gazdasági értelemben is megerősödik. Főképp úgy, hogy a mindenek előtt az angolszász hatalmak támogatását élvező Kijev előbb vagy utóbb az ásványkincsekben, energiaforrásokban gazdag Donbassz visszaszerzését is megpróbálta volna.

A Kelet-Ukrajna mélyén rejlő kincsek feletti ellenőrzés pedig Oroszország gazdasági ereje szempontjából sem közömbös. E tekintetben az idő nem Moszkvának dolgozott, így a Kreml a 24. órában elhatározta, hogy döntésre viszi az ukrán kérdés régóta a levegőben lógó lerendezését. Mert a Nyugat nyomulása idővel nemcsak a biztonságát, de a birodalmiságát is veszélyeztette. Vlagyimir Putyin nem minden alap nélkül gondolhatta, hogy ezt az Oroszország számára negatív trendet a legkényesebb és leginkább kulcsfontosságú ponton, Ukrajnában kell megfordítani”.

Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka