Nekiindultunk ennek az évnek azzal, hogy lesz pár százalék infláció és 5-6 százalékos gazdasági növekedés. Most ott tartunk, hogy lesz tizenvalahány százalék infláció és a vártnál sokkal kisebb növekedés. És ehhez a szerény növekedéshez kellett ez a magas infláció, a fizetési mérleg, illetve a költségvetési helyzet jelentős romlása. Az utóbbi annak ellenére következett be, hogy az infláció jó a költségvetési bevételek szempontjából. Adóbevételben rekordokat döntöget a kormány, de kiadásban is.
Az uniós pénzeknél arra számít, hogy még idén lesz megállapodás? A helyreállítási alapnál ez egy kemény határidő.
Kizártnak tartom, hogy falnak akarná vinni a magyar kormány a rendszert. Nyilván a cél az, hogy a pénzek döntő többségét megkapja anélkül, hogy nagymértékű kompromisszumot kelljen kötni akár külpolitikai, akár belpolitikai szempontból. Arra számítok, hogy egy középutas megegyezésnek van realitása, egyik fél sem diktál a másiknak. Magyarországnak nagyon rossz lenne az alkupozíciója, ha nem tudna alkalmazni néha olyan eszközöket, mint amit például az olajembargó kapcsán, hogy időnként bedugja a küllők közé a vasbotot.
Nyilván ezzel nem lehet korlátlanul visszaélni, mert egy idő után felmerül a kérdés, hogy biztosan érdeke-e az Európai Uniónak, hogy a leggyengébb láncszem rángatja az egyébként szintén gyengülő teljes láncot. De pillanatnyilag ez az eszköz működik, ráadásul azért hasznos, mert valós magyar érdekeket jelenít meg. Persze, hogy érdekünk, hogy ne kelljen embargózni a csővezetékes orosz olajszállítást, hiszen onnan kapjuk az olajat.”
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi