Pozitív fogadtatásra talált Franciaország új javaslata a bevándorlók szétosztásáról.
"A belügyminiszterek június 10-ei tanácsülésén a francia elnökség uniós migrációs politikára vonatkozó javaslata is napirendre került. Az úgynevezett önkéntes szolidaritási mechanizmus keretében Franciaország azt kezdeményezi, hogy éves szinten egy meghatározott számú bevándorló – a cél a tízezer fő – átvételével az európai uniós országok csökkentsék a frontországokra – Spanyolországra, Olaszországra, Máltára, vagy éppen Görögországra – érkező nyomást. Az első esztendő próbaidőszakul szolgálna, melyet követően állandósítanák a mechanizmust. Az elosztások önkéntes jellegét biztosítva a javaslat nyitva hagyja a teljes távolmaradás lehetőségét, nem határoznának meg kötelező kvótákat és bármely tagállam dönthet úgy, hogy támogatja a kezdeményezést, ám nem fogad be bevándorlókat. A kölcsönös szolidaritás okán ez utóbbi nemzeteknek anyagi támogatást kellene nyújtaniuk az Európai Unió határán fekvő országok számára.
Az uniós migrációs politika reformjának szükségessége 2015-től kezdődően került előtérbe, amikor is a nagy számban Európába érkező bevándorlóknak köszönhetően a politikusok szembesültek az európai migrációs és menekültügyi szabályozás hiányosságaival. A bevándorlás kezelésének alapjául máig két egyezmény szolgál az Európai Unióban. Az egyik a 2008-as migrációs és menekültügyi paktum, mely középpontjában az illegális migrációs elleni közös fellépés áll. A másik dokumentum a dublini rendelet (Dublin III), amelyben az uniós vezetők az „első ország elvét” rögzítették, vagyis azt, hogy alapesetben az az ország köteles gondoskodni a menedékkérelmek elbírálásáról, ahol a menedékkérő először lépett az EU területére. Ez az elv nagy nyomás alá helyezte a határon elhelyezkedő államokat, és felmentést adott más nemzeteknek a bevándorlók átvétele alól.
Ezen kívánt változtatni az Európai Bizottság először a kötelező kvóták ötletével, majd 2020 őszén az új migrációs és menekültügyi paktumra vonatkozó javaslatával. A tervezet kettős fogadtatást kapott, és azóta nem is történt érdemi előrehaladás a területen. Franciaország mostani kezdeményezése újabb kísérletet jelent egy közös migrációs politika kialakítására, és noha a tagállamok többsége – például Németország, Luxemburg, Bulgária, Hollandia – pozitívan reagált a javaslatra, a döntéshozóknak több nyitva lévő kérdést kell még megválaszolniuk, hogy biztosítsák valamennyi nemzet támogatását."
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
A francia kormány a repülőjegyek után fizetendő adó háromszorosára emelését tervezi.
„Ha ezt a vörös vonalat valóban átlépik, akkor meg fogjuk szavazni a bizalmatlansági indítványt” – mondta a Nemzeti Tömörülés vezéralakja.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
