Magyarország kontra vállalati kapzsiság

„A világjárvány és az ukrajnai háború tönkre vágta az európai és a világgazdaságot. A kontinens olyan komoly kihívásokkal szembesül, mint a rekord infláció, és a lehetséges recesszió. Az olyan, Ukrajnával szomszédos országok néznek szembe a legnagyobb gazdasági veszélyekkel, mint Magyarország. 

Világszerte kilőttek az energia- és élelmiszerárak. miközben néhány cég extraprofitot rak zsebre. Ezek a vállalatok olyan körülményekből szerzik nyereségüket, melyeket nem ők teremtettek, óriási hasznuk pedig egy ördögi körben tovább gerjesztik az inflációt. Miképp Josh Bivens, a washingtoni Economic Policy Institute munkatársa egy jelentésében kiemelte: az Egyesült Államokban a 2020-as és 2021-es infláció 54 százalékáért a vállalatok profitjai voltak a felelősek. Az 1979-től 2019-ig terjedő időszakban ugyanez a számarány mindössze 11 százalék volt. 

Mindenkinek érdekében áll az, hogy minél előbb vége legyen a háborúnak. Amíg azonban tart, a nemzeti kormányoknak muszáj foglalkoznia a lakosságot sújtó áremelkedéssel. 

A jobbközép kormányoknak a világon világos választása van: neoliberalizmus, vagy az emberek érdekeit figyelembe vevő konzervativizmus. Folytathatják azt a laissez-faire politikát, ami végső soron csak a nagy cégeknek jó – vagy előtérbe helyezhetik a nép szükségleteit azzal, hogy különadót vetnek ki ezen, háborúból profitáló nagy cégekre, és így megvédhessék a családokat, a kisvállalkozásokat, a munkavállalókat, és a nyugdíjasokat. 

Magyarország a második lehetőséget választotta.”

Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád