Csak az internacionalizmus jelenthet kiutat ebből a háborúból

"kiemelte a kisközösségek szerepének fontosságát a tőkés rendszer aktuális válsága, illetve általánosságban a kapitalizmus elleni küzdelem kapcsán. S bár elsőre talán ellentmondásosnak tűnhet, mégis azt gondolom, hogy a kisközösségek jelentősége az internacionalizmus vonatkozásában is megkérdőjelezhetetlen. A valódi, erős nemzetköziségnek ugyanis szilárd, lokális közösségeken kell alapulnia." Egy másik poszthoz írtam, átmásolom: A politikai jobb és bal között pedig első blikkre szerintem az a különbség, hogy a jobboldal inkább épít a magántulajdonra, és az abból következő világképben hisz, a patriarchális, tekintélyelvű, alá-fölé rendelődő, kiélezettebb társadalmi különbségeket megjelenítő, gazdagokra és szegényekre tagolódó, a társadalmi ollót tágra nyitó világban. A baloldal pedig a közösségi tulajdonban, nivellálásban, egyenlősítésben, mellérendelésben hisz. Ebből jön a feminizmus, az antirasszizmus, a migránsok támogatása, a környezetvédelmi törekvések stb, és ebből következett egy általános elszegényedés, a "krumplileves", a "forró lángos" a "háromhatvanas kenyér", az "együtt sírunk, együtt nevetünk, ugye Arankám" világa. A két oldal különböző módon közelít a közösséghez. A jobboldaliak - mivel a végletes magánosítás hívei - a közösséget annak szellemi, spirituális valójában óhajtják megélni és ezt hangsúlyozzák: a nemzetet és a vallást, emellett a kultúrát és a közösségi sportot. A történelem, a háborúk, a hősök, a dicsőség, az erény, a család... mind olyan hívószavak, amik nem érintik a magántulajdon kérdését. A baloldaliak a közösségről azt gondolják, hogy az teljesen lehetetlen közösségi tulajdonlás nélkül (ebben szerintem tökéletesen igazuk van). A közösség megvalósításához tehát közösségi tulajdonlás kell (ennek gyakorlati véghezvitelében viszont már nem értek egyet azokkal, akik ezt megcsinálták). A közösségi tulajdonlás szerintük automatice közösséget teremt (hát nem). És mivel a spirituális-szellemi közösségi dolgok hangsúlyozása mind a jobboldal privilégiuma volt, és attól féltek, hogy visszahozza a jobboldaliak népszerűségét, ezért a spirituális-szellemi-lelki közösségi megnyilvánulásokat tűzzel-vassal pusztították (helytelenül). Amint az jól látható, a két oldal magát a közösséget féloldalasan értelmezte/értelmezi, aminek oka nem szimplán a butaság, hanem sokkal inkább valamiféle rejtett önző érdek és haszonlesés. A jobboldal rejtett haszonlesése szerintem egyértelmű, hiszen majdhogynem üveggyöngyökkel fizet, miközben minden valós értéket ellopnak a hívei. A baloldal vezetői rejtett, álcázott jobboldaliak, akik a saját vezető szerepüket, kivételezettségüket, elitista pozíciójukat, "egyenlőbb disznók"-állapotát azzal tudják biztosítani, hogy gyengítik a saját maguk által mantrázott közösséget, szétszórják, atomizálják, és a valós közösséget összekovácsoló nagyon sok faktort tiltanak és üldöznek. Ha az őskeresztény közösségeket veszem példaként, ott szélsőséges erővel jelenik meg mind a közösségi tulajdonlás, mind a szellemi-lelki, spirituális-mentális összetartás. Ami az atomizálódás és anómia minden módon való ellentéte. Ezt a szupererős közösségi élményt azonban csak rövid ideig sikerült fenntartani, az idők során a közösségi tulajdonlás erősen visszaszorult, és általánossá vált a közösségi élménynek inkább a lelki-spirituális szempontok szerinti megközelítése. Ez nem azt jelenti, hogy a közösségi tulajdonnak ne lenne óriási szerepe a közösségi élmény megélésében, csak azt jelenti, hogy azt a faktort sokkal nehezebb jól működtetni, mint a spirituális összetartozás élményével házalni. A jelenlegi ellenzéki politizálás ezért került légüres térbe. Nincs semmi mondanivalójuk, mert a közösségi tulajdonlás elméletéről lemondtak, a szellemi-spirituális-lelki közösség hangsúlyozásától pedig ódzkodnak, úgyhogy nincs semmiféle épkézláb üzenetük, a létük teljesen értelmetlen azon túl, hogy rámutatnak a lopásra. Csakhogy, mivel a "klasszikus" baloldali közösségi tulajdonlás önmagában rabláson alapul, rablógazdálkodást folytat és álladósult jellemzője a lopkodás, így (szigorú értelemben véve) soha nem is jött létre. Ehhez valamilyen szinten a sharing economy közelít, ahol a javakat az emberek nem birtokolják, hanem megosztják. http://konyvtartudomany.elte.hu/KONYVTAR/dolgozatok/2015a2/sharingeconomy.html

ostoba

Ki ez a barom? Menjen, takarodjon nyugatra!

Az ilyen ájdióták a probléma maga. Húzd le a wct,de előtte ülj bele.