Ez lenne a viták ideje

„Miután május 14-én ökumenikus istentiszteleten kértek a Kálvin téri református templomban áldást Novák Katalin köztársasági elnökre katolikus, református és evangélikus egyházi vezetők, május 24-én a Fidesz-KDNP kétharmados többségének segítségével délelőtt tizedszer is módosították az alaptörvényt a veszélyhelyzetek szabályozása kedvéért, majd délután esküt tett Orbán Viktor ötödik kormánya, este pedig, az alaptörvény új kiegészítése alapján ki is hirdették a veszélyhelyzetet az ukrajnai háborús helyzetre tekintettel. Elkezdődött a rezsim történetének újabb fejezete.

Biztosan izgalmas lenne megvizsgálni, mi szükség volt az alaptörvény módosítására, mit jelent szimbolikusan a köztársasági elnökre kért ökumenikus áldás, hogy milyen a személyi összetétele és struktúrája Orbán Viktor ötödik kormányának és mire lehet ebből következtetni a jövőre nézve és nem is kétlem, hogy sokan gondolkodnak ilyesmiken, jó okkal. Én mégis eltekintek ezektől, mert nem igazán gondolok róluk semmit. A rezsim konszolidálódott: kiépült a hatalmi struktúrája, biztosította az erőfölényét minden más politikai szereplővel szemben, a népszerűsége stabil, az erőforrásai bőségesek.

A politikájának lesznek majd kedvezményezettjei, lesznek olyanok, akik annak érzik magukat, pedig nem is azok, s lesznek olyanok, akik nem érzik magukat azoknak, pedig azok. Lesznek majd válságok, külső és belső eredetűek is, lesznek politikai konfliktusok, amiket lényegében senki se látott előre (de biztos lesz, aki majd úgy érzi, hogy ő tudta előre), lesznek dolgok, amiket senki se fog igazán érteni, esetleg páran azt hiszik, hogy ez elég irracionális, aztán majd, ha bejön a rezsimnek, akkor elmondhatjuk, hogy biztos megmérték előre, jó politikai érzékkel csinálták, az ellenfeleik elbénázták, stb. Biztos lesz ok reményre és kétségbeesésre is, mint eddig is. Biztos lesznek olyanok, akik azt fogják érezni, hogy legszebb éveiket húzzák le éppen a wc-n. Mások meg örülni fognak. Az ellenzék vitatkozni fog, alkalmazkodni, lázadni, behódolni, helyezkedni, belső harcokat folytatni, tisztázni, hogy mit nem lehet tovább csinálni, kinek kéne felállni a kanapéről és tenni valamit, vagy végre csöndben maradni és szerénységet tanulni, abbahagyni a politikát vagy épp beszállni a politikába, nem ezekhez beszélni, hanem amazokhoz, leszállni a magas lóról, elhagyni a körutat, Rózsadombot, a romkocsmát, lemenni vidékre, tanulni végre, olvasni, beszélni, meghallgatni, gondolkodni vagy épp kevesebbet gondolkodni és többet cselekedni, kinek kivel kéne összefogni vagy kivel semmiképp, és így tovább.”

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán