Egységes nép vagyunk, Oroszország számunkra egy

2022. június 12. 19:18

Az emlékművek szimbolikus nyelvén zajló ukrajnai háború gyökerei a távoli múltba nyúlnak vissza.

2022. június 12. 19:18
null
Magyar Narancs

„A mai oroszországi emlékművekből oroszok és ukránok közös, egyetlen birodalmi jövője rajzolódik ki – ahogy azt Vlagyimir Putyin elképzeli.

Az orosz–ukrán háború második hónapjának végén sűrűsödni kezdtek a hírek az emlékművekről. Kijevben az ostrom alá vett ukrán települések nevére és színeire cserélték a szovjet Hős városok tábláit, Harkivban Zsukov marsall szobrát, Munkácson a második világháborús obeliszket döntötték le, az elfoglalt Henicsenszkben az oroszok első dolga volt, hogy helyreállítsák Lenin szétbontott kőszobrát, Bucsából pedig a tömegmészárlás dokumentumai mellett megérkeztek a szétlőtt köztéri alkotásokról készült fotók is. Az emlékművek a háború első napjaitól kezdve megjelentek a hírekben – Perejaszlavban már két nappal a támadás előtt döntés született a Mindig együtt az orosz néppel című alkotás lebontásáról –; a világot már március elején megrázta, hogy találat érte a Babij Jar-i emlékművet, a különböző, gyorsan kommunikálható emlékezetpolitikai gesztusok, üzenetek, illetve maró karikatúrák mögött időlegesen mégis háttérbe szorult a közterek szimbolikus átírása.

Az emlékművek szimbolikus nyelvén zajló ukrajnai háború gyökerei a távoli múltba nyúlnak vissza, szálai elvezetnek a 19. századba, a nemzeti gondolat születéséhez, illetve főként a szovjet időkbe. Már nem sokkal az 1981-ben Kijevben emelt hatalmas Haza-anya szobor avatása után felmerült, hogy a kezeiben kardot és pajzsot tartó nőalak orosz sugallatra néz keletre, pontosabban a megmentő Moszkva irányába (s nem az ellenség, vagyis nyugat felé). A Szovjetunió felbomlása után az ukrán éhínségről (holodomor) és a sztálini terror emlékezetéről bontakoztak ki viták; a függetlenné vált Ukrajnában – főleg a nyugati országrészben – szinte azonnal megkezdődött a Lenin-szobrok lebontása, illetve ugyanott a 20. századi nacionalista vezetők, köztük elsősorban Sztepan Bandera szobrainak felállítása.”

(Fotó: Ukrán rendőrök vizsgálják át az orosz tüzérségi támadásban megsemmisült épületek romjait a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. június 9-én. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint meghaladta a 6,9 milliót az ukrajnai háború elől külföldre menekülők száma, és 7,7 millió ember kényszerült otthona elhagyására Ukrajnán belül.MTI/EPA/Szergej Kozlov)

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
u.cserkész
2022. június 13. 13:09
Ha már az emlékműveknél tartunk, az oroszellenes baloldal kezdeményezhetné a Szabadság téri szovjet emlékmű lebontását.!! Elvégre az is orosz!!
kozmosz
2022. június 13. 05:11
A Képzőművészet-elmélet Tanszékről. Ilyet is csak hülyéknek találnak ki.
amca
2022. június 12. 22:26
Talán a nato terrornak nem kellett VONA a pofáját Regensburg,meg Trieszt ,meg Bursa mellől a Vörös térre pofátlankodni. sic.
Alexis de Tocqueville
2022. június 12. 21:47
Bucsában nem történt tömegmészárlás. Saját magukat lőtték fejbe, miután összekötözték a saját kezüket.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!