Putyin nyer, Európa veszít az olajembargón

„Bár régóta téma az Európai Unió energiafüggőségének a kérdése, a szankciók elsődleges célja, hogy meggyengítsék az orosz gazdaságot, ezzel nyomást helyezve Putyinra. Több elemző is úgy gondolja azonban, hogy a szankciók nem hozzák meg a kívánt hatást, és – amellett, hogy a hétköznapi emberekre gyakorolt negatív hatása miatt úgy tűnik, politikailag csak megerősítik a rezsimet – az orosz gazdaság, valamint az olajipari mágnások sem dől(nek) be az embargók miatt, sőt.

Szergej Alekszasenko, az orosz központi bank korábbi helyettes vezetője például arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyersolaj árának az emelkedése önmagában csökkenti az európai piac elveszítésének a költségeit. Hozzátette: 2021-ben az orosz költségvetés 45 százalékát biztosította az olajexport, és Oroszországnak hordónként minimum 44 dollárért kell árulnia az olajat ahhoz, hogy nullára jöjjön ki. Ennél azonban jóval magasabb jelenleg is az árfolyam: a legfontosabb orosz nyersolajkeverékkel, az Urals-szal például 70 dolláron kereskednek. Az olajipar irányadó árfolyama, a Brent 5 százalékkal emelkedett, miután bejelentették az EU javaslatát. Ez pedig csak tovább emelkedhet, ha megszületik a megállapodás az embargóról. Abban, hogy Oroszország ki tudja-e váltani az EU-s piacot, döntő szerepe lesz annak, hogy az ázsiai országoknak, köztük Kínának mennyi lesz a felvevőereje. Ha a kőolaj ára magas marad, az európai piac elvesztése tehát nem rengeti meg szükségszerűen az orosz gazdaságot.

Eközben Európa számára sokkal egyoldalúbb következményekkel járhat az orosz energiaimport tiltása. Carsten Brzeski, az ING Bank elemzője szerint recesszióba taszítaná az EU-t az embargó, és még feljebb tornászná az inflációt. Hasonlóan nyilatkozott Rishi Sunak brit pénzügyminiszter is, aki hozzátette, az Egyesült Királyság számára közel 100 milliárd dollár minusszal és három százalékos GDP-csökkenéssel járna az embargó bevezetése.”

Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Szputnyik/Andrej Gorskov