Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Ha ezt a rendszert alulról meg lehetne buktatni, már régen megbuktattuk volna. Bella Rapoport oroszországi aktivista írása.
„Bár az orosz társadalom ellen irányuló szankciókat rohanva meghozták, az olaj és gáz vásárlásáról a szankciókkal ellentétben az EU csak »fokozatosan« fog lemondani, miközben nemrég kiderült, hogy Németország és Franciaország is fegyvereket és a »tüntetések elfojtására szolgáló eszközöket« adott el legalább 2015 óta Oroszországnak. Az oroszországi lakosok meg állítólag csak akkor »ébredtek fel«, amikor a mindenható Nyugat azzal fenyegetőzött, hogy megfoszt minket az Ikea húsgombócaitól.
De az oroszországi férfiak és nők mindvégig tüntettek minden embertelen kezdeményezés ellen – a »propagandatörvénytől« a »Gyima Jakovlev-törvényig«, kiálltak a grúziai és krími katonai akciók ellen, támogatták a fehéroroszországi és kazahsztáni tüntetéseket, kimentek a meggyilkolt Markelov és Baburova (akik egyébként szintén »oroszok«) emlékére rendezett antifasiszta gyűlésekre. Ezek az orosz férfiak és nők különböző civil szervezeteket és támogató csoportokat hoztak létre, figyelemfelhívó kampányokat indítottak a HIV-fertőzöttségről, választási megfigyelők voltak, hírét vitték a jogsértéseknek.
A cenzúra, az újságírók és emberi jogi aktivisták meggyilkolása és a »külföldi ügynökökről szóló törvény« ellenére is dolgoztak a független médiában, a politikai üldözés, a »Bolotnaja-ügy«, a »moszkvai ügy« és a »penzai antifasiszta ügy« ellenére sem mondtak le az aktivizmus különböző formáiról, tudósítottak a kolóniákon és rendőrőrsökön alkalmazott kínzásokról. Mindezt a macskáik, gyermekeik és az idős szüleikről való gondoskodás mellett.
Az oroszországi kamionsofőrök sztrájkba léptek, a beszláni anyák nem hallgattak. A »hétköznapi« oroszországiak voltak azok, akik a szibériai tüzeket oltották, és az ország különböző részeiből érkeztek önkéntesnek az elárasztott Krimszk városába, amelynek megmentésével a régió kormányzója nem törődött. Néha a tiltakozás és aktivizmus eredményre is vezetett: Ivan Golunovot, a hatóságok számára »kellemetlen« újságírót, akit kábítószer birtoklásával vádoltak, kiengedték a börtönből; a feminista ügyvédek erőfeszítései vezettek ahhoz, hogy 14 évre bebörtönözzék Dmitrij Gracsovot, aki levágta volt felesége, Margarita kezét.
Persze a sárga és kék pólók a Balenciaga bemutatóján látványosabbak, mint egy üres lappal álló tüntető, de ha az üres lapot tartó ember tudja, hogy le fogják tartóztatni, kinek a gesztusa kíván nagyobb bátorságot?
Őszintén szólva, van mit tanítanunk a nyugati aktivistáknak arról, hogyan lehet túlélni, megerősödni és politikailag aktívnak maradni a cenzúrával és a politikai üldözéssel szemben.
Természetesen naiv és őszintétlen lenne azt állítani, hogy nincsenek olyanok Oroszországban, akik támogatnák a kormány intézkedéseit, vagy akár azt, hogy kevesen lennének – az oroszországiak különbözőek, ahogyan a tiltakozás formái is különbözőek, de épp ez a lényeg. (Bár azt a bizonyos 80%-os támogatottságot ugyanazok az emberek kutatják ki, akik a mindannyiunk által ismert választási csalásokat szervezik – akkor vajon miért nem kérdőjelezzük meg ezt a 80%-ot is?)”
Nyitókép: A rendőrök őrizetbe vesznek egy tiltakozót az Ukrajnát ért orosz támadás elleni tüntetésen Szentpéterváron 2022. március 1-jén. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/EPA/Anatolij Malcev