A Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által (is) pénzelt 10 napos művészeti fesztiválon lépett fel és szelfizett New Yorkban Molnár Áron, azaz noÁr, aki szerint az Orbán-kormány putyini típusú rendszer.
A Hungary Live Művészeti Alapítvány célja a honlapja szerint „egy olyan művészeti platform létrehozása, mely párbeszédet teremt a magyar és külföldi kulturális élet képviselői között azáltal, hogy Magyarországon belül és nemzetközi szinten kulturális fesztiválokat, szakmai találkozókat és workshopokat hoz létre”.
Mit csinál ezen noÁr? Nem művészkedik, hanem dumálni lehet vele: május 29-én, vasárnap délután négykor a New York-i Soho szélén, a Dorothy B. Williams Theatre-ben lehet vele ingyen beszélgetni,
a téma: művészet és aktivizmus.
Nos, a Mandinernek adott, Dopemannel közös vitainterjúban noÁr ilyesmiket mondott: „amit az Orbán-rendszer csinál, az az orosz politika lekoppintása. A teljesség igénye nélkül gondolhatunk a média leuralására, a civilek vegzálására vagy a homofób törvényre. Ezek mind panelek, egy totalitárius rendszertől vette át a kormány.” Majd Filippov Gáborra hivatkozva hibrid rezsimre módosított.
Aztán: „Az a retorika és stratégia, amit a NER művelt az elmúlt tizenkét évben, egy az egyben a putyini rendszer előszobája. Hetven százalékkal nyert választás, az ellenzék bebörtönzése, a civilek terroristának minősítése, a média leuralása, tüntetési tilalom a háború ellen, az ellenségkép megalkotása, amitől csak a kormány tud megvédeni – könnyű összekeverni az ottani és az itteni viszonyokat.”
NoÁr még azt is leszögezte: az államnak számon kell kérnie politikai értékeket a kereskedelmi partnerein, például azon, akitől energiát vásárol (ez itt elsősorban az oroszokra vonatkozott). Szerinte nem szabad együttműködni Vidnyánszky Attilával sem, ahogy Putyinnal sem. Ha pedig Vidnyánszky meghívná egy darabját a Nemzetibe, szerinte nem szabadna elvinni.
A rapper a választások után olyan támogatókat keresett a mozgalmához,
akik „hisznek egy szabadabb és nyitottabb országban”,
”,és akiknek „meggyőződése, hogy a művészet, a párbeszéd, és a tettek erejével pozitív változást” lehet elérni.