Köztérvényesek és politikai gazemberek

Ha valaki kétszeresen visszaél a hatalmával: felnőttként és fogvatartóként veri a fiatalkorú fogvatartott személyt, arra nincs mentség.

Különös fordulatot olvasok visszatérően az elmúlt napokban: „szégyellem, hogy magyar vagyok”.

„Elfogna a szégyen egy ilyen mondattól – ha egy percre is elhinném, hogy van értelme. Valójában nem értem, mert nem hiszek a kollektív felelősségben. (Még akkor sem, ha a baj kollektív sújthat le egy közösségre, ahogy a sikernek is mindenki részese lehet.)
Nem értem azért se, mert a választásokkal összefüggésben írják ezt többen, tehát voltaképp a közösség többségével van bajuk, igazából cenzust szeretnének. Speciális cenzust méghozzá, ahol az ország zöme nem szavazhatna.

Legfőképp azonban azért nem értem, mert mégiscsak úgy vélem, hogy mindenki a maga döntéseiért felel és a maga örökségének örülhet.
...
Számomra a teljesítmény semmibevételéről szól és szomorú, hogy nem Fürjes Balázs nyert, de mégse gondolom, hogy Budáról Budakeszire kellene költöznöm mondjuk. Hiszen identitásom része a város is, ahol élek. Természetesen megértem azokat a barátaimat, akik bárminemű megfontolásból jelenleg kint élnek.”
Fotó: Facebook