Surranópályán az Országgyűlésbe

„A Mi Hazánk több szempontból is jó helyzetből kezdi a következő parlamenti ciklust. Politikusai tapasztaltak minden téren, stílusuk és programjuk ismert, a parlamenti küszöböt 70%-os részvétel esetén is biztosító táborral összhangban van, amelynek eléréséhez és mozgósításához saját hálózatot építettek fel. Utóbbi azért is bír kiemelt jelentőséggel, mert a kampány során bizonyította, hogy abban az esetben is komoly támogatást biztosít a pártnak, ha az országos, fősodorhoz tartozó média napirendjén nem azok a témák szerepelnek, amelyek elvileg a Mi Hazánknak kedvező környezetet teremtenének.

Amennyiben a pártot alapító és jelenleg is működtető körön belül nem történik törés, nem valószínű, hogy népszerűsége érdemben csökkenne. A párt mozgásterét elsősorban az ellenzéki pártok közötti dinamika befolyásolhatja a következő években. Az újabb nagyarányú vereség után kérdéses, hogy a Jobbik milyen stratégiát követ majd, kísérletet tesz-e az önálló profil újjáépítésére vagy végleg elkötelezi magát a DK szövetségeseként az ellenzéken belüli hatalmi harc során. Amennyiben a Jobbik folytatja az utóbbi két év stratégiáját, az ellenzéki pártok számára pedig a választást követő kommunikáció mentén a „vidéki Magyarország” lesz a legyőzendő főellenség, akár arra is lehetőség is nyílhat, hogy a Mi Hazánk néhány év alatt olyan mértékű támogatottságra tegyen szert, amivel 4-5 évvel ezelőtt még a Jobbik rendelkezett.”