Anyukám az egész magyar lelket gyógyította

„Van egy álmom, egy jövőképem, amiben nem kell harcolnunk, nem úgy van, hogy az egyik sír, a másik nevet. Igazából apám álma. Anyukám álma nagyjából megvalósult, pályán van. Ő azért harcolt, hogy megszülessenek a kívánt gyerekek és ezt ugyanúgy támogassák a civilek, mint az állam. Ez pipa. Mármint még nem születtek meg, de ezen dolgozunk sokan, a lelkünk is átmosódott és hiszi a magyar, hogy boldog házasságban, gyerekekkel találja meg a boldogságát.

Anyukám az egész magyar lelket gyógyította, valójában országos pszichoterápiát tartott. Ez sajnos most akadozik, pláne a covid után. Nem tudom hol állunk statisztikailag depresszióban, alkoholizmusban, szorongásban. Talán már nem vagyunk a legrosszabbak. Középmezőny. Alvásban állítólag jók vagyunk! Szóval anyukám álma, élete értelme egyre terjed, folyamatban van. Az ország mentális állapotán persze még lehet javítani.

Apám azért harcolt, a rendszerváltás után, hogy erős civil szervezetek legyenek. Azt mondta, hogy ha vannak nagy, erős civilek, akkor ők tartják a stratégiai fontosságú témákat és az állam, politikusok egyezkednek velük, mert túl nagy hatásuk, befolyásuk van az emberekre.

Apám alapította az önkéntes egészségpénztárakat, a francia mutuelitek mintájára. A lényege az volt, hogy ez egy megelőzés, önkondoskodás. Ami a legfontosabb, hogy ezek a pénztárak nem piaci alapúak, hanem igazából civil szervezetek, ahol minden pénztártag tulajdonos! Az állam is támogatta ezeknek a pénztáraknak a létrejöttét.

Ezt francia mintára dolgozta ki, ahol akkoriban gyakorlatilag mindenki tagja volt egy ilyen mutuelitének - ez egyben egy érdekérvényesítő közösség volt, kiegészítette az egészségügyi ellátást, ami főleg megelőzésre helyezte a hangsúlyt (sportolás, pszichoterápiák, amik a jobb kommunikációt, megküzdést segítik, szűrések.)

Azt mondta apukám, hogy olyan nagyok ezek a mutueliték Franciaországban, hogy megkerülhetetlenek és minden politikai párt egyezkedik velük, harcol a kegyeikért - ők pedig védik a tagok érdekeit.

Apukám az egészségügyet is meg akarta menteni, hogy ne legyen itt Amerika: ellátott gazdagok és ellátattlan szegények. Errefele megyünk, remélem sikerül megállítani a folyamatot, de ahhoz az egészségügy tisztességes vezetésével egyeztetve, stratégiai fordulatra és bátorságra van szükség. Az Orbán-kormányból mindent kinézek, akár ilyen lehetetlennek tűnő problémák kezelését is. Csak nem egy rendőrre, hanem egy jó menedzserre kéne bízni az egészségügyet.

De elkalandoztam! Visszatérve apám álmára. Tehát ő úgy képzelte, hogy nagy, erős civilek biztosíthatnák a folytonosságot, akkor is, ha egyszer egy tomboló őrült kerülne a hatalomba, mert a civilek, az összefogással állam az államban. Működnek, ha minden dől.

Tegnap mentem Miskolcra, mert a tizedik egyetem csatlakozott a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalomhoz, családbarátak lettek. Ez komoly áldozatot jelent a részükről: anyagi és időráfordítást, hogy a dolgozók és a diákok merjenek gyereket vállalni (hiszen szeretnének, ezt tudjuk a statisztikából).

A Három Királyfi nyilatkozatát mindegyik parlamenti frakcióvezető aláírta 2013-ban, a babazázszlónkat kitűzte a Fővárosi Önkormányzat és a Miniszterelnökség. Pártok felett állunk, az ügyünk közös. A mozgalom tagjai közt mindenféle gondolkodású ember található -, van, aki ide szavazott, van, aki oda, van, aki vallásos, van, aki nem. Van, aki külföldön él, van, aki Magyarországon, sőt, van, aki nem is magyar és a saját országában szeretné elérni, hogy megszülessenek a kívánt gyerekek.

Nagyok vagyunk, többezer támogatóval, milliós elérésekkel, minden kisbabához eljutunk, az Apa-, Nagyszülő-, Testvér-füzeteinken keresztül, több mint 10 családbarát egyetemünk van, több, mint ezer cég pályázott a Családbarát Vállalat-díjunkra, hatalmas nemzetközi cégek pályáztak, mint a GE, Grundfos, BT és a Telekom. Már tárgyal velünk boldog-boldogtalan, mert látják, hogy van bennünk erő.

Szóval mentem Miskolcra tegnap (ma Debrecenbe megyek diákoknak előadni) és azon gondolkodtam, hogy ilyen civilek kellenek még az országnak, közös célokkal, mert egy civil felülemelkedik a pártoskodáson, a közös ügyünk a fontos. Ha sok civil és erős civil lenne: az egyik a környezetvédelemért harcolna, a másik a szegény gyerekekért, a harmadik pedig az egészségügyért, a negyedik az oktatásért - akkor mindig tudnánk ünnepelni, közösen tudnánk ünnepelni és lenne erőnk, hogy sose féljünk a hatalomtól, hanem ő féljen tőlünk. Ha elvennék például a családtámogatásokat, mi akkora balhét csapnánk, hogy visszaadnák, mert sokan vagyunk.

Adok egy tippet: a baloldal összegyűjtött 20 ezer embert, akik elmentek önkéntes szavaztszámlálónak - ez egy komoly tömeg, akik önkéntesen támogattak egy közös ügyet. Ráadásul egy napot eltöltöttek ismeretlen emberekkel és pozitívan csalódtak egymásban oda-vissza. Ez egy újítás, egy új tömegbázis, egy civil erő. Ezt a közösséget kell összetartani, lelkesíteni, hogy a baloldalnak is legyen közössége, közös ügye és ereje.

Szóval, hiszem, hogy ez egy olyan csodálatos ország, ahol nem csak világszínvonalú kampány, kormányzás, hanem világszínvonalú civil élet is lehetséges. Közös célokkal, közös ünnepekkel! (A képen a Három Királyfi egyik legnagyobb ünnepe látható, a gyerekemelési világrekord, amikor egyidőben, tízezer gyereket emeltünk világszerte. Idén is lesz, szeptemberben.)”

Nyitókép: Facebook