Egyre több politikus látja úgy, hogy a tűzzel játszik Magyar Péter
A baloldali politikus továbbra is álhírt terjeszt hazánkról, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
Hat romlott, hazug és semmirekellő párt túszul ejtette az ellenzéki politikát.
„A balliberális értelmiséget sokkolja a tény: a megoldásnak hitt ellenzéki összefogás megbukott – a választás abszolút nyertese a Fidesz, relatív nyertese a DK. Az ember természete, hogy megvész a szorongástól, ha nem talál magyarázatot a jelenségekre, hogy jelentésük legyen. A magyarázatoknak ugyanakkor ki kell állniuk a valósággal való összevetés próbáját – ennek megfelelően jeleznem kell: téves magyarázat a választás eredményét illetően, hogy a balliberális értelmiség ne ismerné a magyar vidéket. Jól ismeri, csak nincs mit mondania a lakóinak. A vidék a balliberális értelmiségtől eddig még csak lenézést, gúnyolódást meg jóemberkedést kapott, továbbá megszűnő postahivatalokat, felszámolt vasúti mellékvonalakat meg fölényes kioktatást arról, hogy vállalkozzon, gondoskodjon magáról, és fogja be a pofáját, ha rettegésben él, mert a jól őrzött villákban és lakóparkokban még a rasszizmus bélyegét is rásütik.
A balliberális értelmiség nagyon jól ismeri a magyar vidéket, ezt a parasztnak proli, prolinak paraszti roncstársadalmat, hisz annak kultúramentességét saját kezűleg gyártotta le: kitalálta Gáspár Győzikét, felfedezte Tóth Gabit, és megtanította a magyaroknak, hogy akinek jó pénzért nem korpásodik a haja, az ostoba. Aki ez ellen szót emelt, azt a bulvár sáncai mögül gúnyolták, alázták és rekesztették ki a Tejútrendszerből is. Nagy királyság járta akkoriban a balliberális értelmiség körében. Övék volt az ország, a média és az állam. Övék volt a vidék lelke: övék volt Gáspár Győzike, és övék volt Tóth Gabi.
Téves magyarázat a választás eredményét illetően, hogy a vidékiek ne lennének tájékoztatva a belpolitikai reality történéseiről – maga a belpolitikai reality minősége okozza a Fidesz újabb és újabb kétharmados győzelmeit. A kormánypropagandának természetesen nagy az ereje, de a balliberális ellenzéknek még a legkisebb falvakban is megvan a maga húsz-huszonöt százaléka. Kik ezek a magyarok? Hogy lettek ellenzékiek? Tényleg nem beszélnek a másik hetvenöt-nyolcvan százalékkal? Tényleg földbe vájt üregekben élnek? Vagy mégis eljut az ellenzéki kritika a magyar faluba? Mégis van RTL Klub? Mégis van internet?
Az biztos, hogy a kormánypropaganda gyorsan és hatékonyan tematizál, az biztos, hogy jelentős a mennyiségi fölénye, de ez sem számít, mert az ellenzéki politikusoknak egyáltalán nincs állításuk, egyáltalán nincs elképzelésük, egyáltalán nincs semmilyen ajánlatuk sem a városnak, sem a falunak, csak egyetlen lemez forog tíz éve csikorogva körbe, hogy »lopnak«. Ennyi telik az ellenzéki politikusoktól: ezért a mondásukért várták el, hogy a magyarok háromszor egymás után rájuk szavazzanak – holott sejthetnék, hogy ezt már valamennyi állampolgár jól tudja, csak azt nem bírják elképzelni, hogy ők bezzeg ne lopnának. Amikor aztán a társadalom négyévenként beárazza a teljesítményüket, ők soha semmilyen következtetést nem vonnak le a kommunikációjuk tartalmára vonatkozóan. Amikor épp égnek, mint a rongy, arról biztosítják az ellenzéki nyilvánosságot, hogy nyugalom, ők maradnak. Nem veszik észre, hogy a balliberális társadalmi harmadnak ez fenyegetés. Orbán Viktornak ígéret.
A kínkeservesen nyomorult, de legalább a Fideszhez foghatóan romlott és képmutató ellenzék politikája mindig és csakis a 24.hu, a Hvg.hu, a 444.hu meg a Telex. hu olvasóinak készül, akiknek csak az számít, ki kiáltja hangosabban, hogy »lopnak«, ki ígér még több év börtönt Orbánnak és bandájának. Az lesz a vezetőjük, az lesz a legbefolyásosabb ellenzéki politikus, aki ebben a legjobb, ez pedig valahogy mindig Gyurcsány Ferenc – aligha véletlen, hisz ő találta fel és írja ki magát a versenyszámot. Erre alkalmazza Tölgyessy Péter a »gyűlöletteljesítmény« fogalmát. E mechanizmus nyomán lett az ellenzéki elit kiválasztását leíró kifejezés a kontraszelekció: ma már egy Kovács László, egy Hiller István, egy Lendvai Ildikó nem kerülhet az első vonalba – helyükre Jakab Péterek, Tordai Bencék és Szabó Tímeák érkeznek. Gyurcsány az ellenzéki elit teljes mezőnyét rosszabb képességű Gyurcsányokká formálja – ezt utasítja el Magyarország, ezért ismétlődik meg harmadszor is a fülkeforradalom.
Így jár, aki félmillió embernek gyárt politikát. Értetlenül néz rá a sokaság, nem fér a félmillió fejébe: »Olyan jól magyarázzák, olyan igazuk van – hát hol vannak a szavazatok?« Nyugalom, egyetlen szavazat sem veszett el, nincs itt semmi tragédia, csak hat hülye, de erőszakos, bármire is alkalmatlan, identitástalan és velejéig romlott ellenzéki pártelit van. Hogy a balliberális értelmiség ennek élményét megtapasztalja, legyen szíves megvizsgálni Hajós András, Bödőcs Tibor és Pintér Béla karizmáját, szerzői kreativitását és előadói hitelét – röviden: az alkalmasságukat! Most a balliberális értelmiség legyen szíves melléjük helyezni Fekete-Győr Andrást, Karácsony Gergelyt és Tóth Bertalant – legyen szíves megvizsgálni az ő jelenlétük erejét, mondásaik minőségét meg az előadásuk hihetőségét! Itt egy szakadék tátong – az ellenzék hiányzó szavazatai ebbe estek bele.
A balliberális tömb hatalmas erő. Jóval kisebb, mint az Orbán-birodalom, de elsöprő hatása van a kultúrára, jelentős tényező a médiában és a gazdaságban, a polgárosultabb régiókban, az értelmiségben és a középosztályban pedig többséggel bír, továbbá jelentős külföldi szövetségesei vannak. Sokkal – de sokkal – erősebb, mint a jobboldal volt 1994-ben. A balliberális értelmiségnek mindössze találnia kéne három-négy karizmatikus és értelmes politikust, aki nem a grafikont figyeli, amikor azt kérdik, ki ő. Ja, és nem Gyurcsány Ferencet. S itt ragadom meg az alkalmat, hogy jelezzem: nem is Dobrev Klárát. És nem is Apró Piroska nénit. Továbbá nem Karácsony Gergelyt, nem Kunhalmi Ágnest és nem Gurmai Zitát.
Hat romlott, hazug és semmirekellő párt túszul ejtette az ellenzéki politikát. Ha a balliberális értelmiség képes felépíteni ezekkel és az Orbán-rendszerrel szemben – nem szövetségben ezekkel és szemben az Orbán-rendszerrel, hanem mindkettővel szemben – egy új szervezetet valamennyire alkalmas állománnyal, akkor kihívhatja a Fideszt, előbb nem. Amíg ezek a pártok maradnak az Orbán-rendszer alternatívái, amíg egy Gyurcsány Ferenc, egy Jakab Péter, egy Tordai Bence, egy Ungár Péter, egy Vadai Ágnes, egy Fekete-Győr András, egy Kanász-Nagy Máté, egy Tüttő Kata, egy Szabó Tímea, egy Csárdi Antal, egy Karácsony Gergely, egy Gy. Németh Erzsébet az ellenzéki elit élcsapata, addig az illiberális rendszer betonbiztos. A balliberális értelmiségnek kell az ellenzékváltást kikényszerítenie, különben Orbán örök.”
Nyitókép: Koszticsák Szilárd / MTI