A józan magyar ember nem kér a baloldalból, anélkül is van elég baja

"józan magyar ember"??? megírtad a hét legjobb viccét, apa :D

Magyarország nem-et mondott – a háborúra, – a föderális EU-ra, – a hazát és a nemzeti kultúrát felszámoló posztnemzeti társadalomra, – a gazdasági bevándorlásra, – az intoleráns ateizmusra, – a kiskorúak LMBTQ-érzékenyítésére – az euro azonnali bevezetésére, – az alkotmányos puccsra, – az elvtelen és uszító gerillapolitizálásra, – a Gyurcsány, Jakab, Szabó, Tordai, Varjú, Hadházy és Gréczy fémjelezte ellenzékre. Érteni kéne a szóból! Vagy újra jön a pofon. Persze, ha csak megélhetésként szolgál a parlament, akkor rajta!

Okos és pontos elemzés és igaz a végkövetkeztetése is, hogy a miniszterelnök-jelöltek közötti minőségi különbséghez képest "az ellenzék eredménye hízelgő". Tíz év érzelmi uszítás után 1,8 millió ember akkor is rájuk szavaz, ha nyilvánvalóan tehetségtelen és alkalmatlan ember a jelöltjük és ezt ők is érzik. Akik azonban nem hisztérikusak, nem kötődnek a kormánypárthoz, s a miniszterelnökéhez sem és a kampány időszakában döntik el, hogy kire szavaznak, a háborús sokk és a jelöltek kommunikációjának hatására beálltak Orbán Viktor mögé, mert már egyszer megélték, hogy kihúzta az országot a bajból, és nem akartak kockáztatni. Szó nincs itt arról, hogy a Jobbik szavazói "eltűntek" az ellenzék mögül. A Jobbik hagyományos irredenta és kapitalizmus/Amerika-ellenes radikális jobboldali szavazói 8-10%-nál többen soha nem voltak. Van egy felső plafonjuk, minél nagyobb a részvétel, ez annál kisebb százalék. Amikor a Jobbik felment 18-20%-ig, akkor a cigányellenes érzelmű baloldali választók álltak mögéjük. Korábbi szocialista szavazók, akik alól szétfoszlott a pártjuk. Ezek a 'lélekcsere' utáni szavazók miért ne voksoltak volna az összeállt baloldalra, ha eléggé utálják Orbánt? Márpedig utálják a "cigányt". (Ismerős kommentelő típus, ugye?). Az irredenták elmentek és megtalálták a régi-új pártjukat, persze. De elmentek vagy otthon maradtak alighanem számosan olyanok is, akik korábban keresték a két tömb - Orbáné és Gyurcsányé - közötti lehetőségeket. Aligha valószínű, hogy az LMP és a Momentum önállóan be tudott volna kerülni a Parlamentbe, a Szabó-Tordai-Olivió szörnyszervezetről nem is beszélve. (A hat párt valójában inkább csak három.) Olyan négy évvel ezelőtti ellenzéki szavazók álltak ki inkább mögülük, akikkel előfordult már, hogy ilyen-olyan helyzetben és választáskor a Fideszre szavaztak. És ezek nem elsősorban a baljobbikosok. Az pedig kifejezetten nevetséges, hogy pl. a volt Index-párt, ma Telex-párt aktivistái most döbbentek rá, hogy az országgyűlési választás során az emberek miniszterelnökre mennek szavazni. Nem képviselőkre és nem pártokra, hanem a miniszterelnök-jelölt képviselőire és pártjára. (Kivéve azok a viszonylag kevesek, akikről fentebb is beszéltem, akik nem tudnak egyik esélyes személy mögé sem beállni.) Tehát lehet össze-vissza fecsegni az ellenzéki vereség különféle okairól, a valóság az, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt személye csúnyán alulmaradt Orbánnal szemben. Minden más magyarázat jelentéktelen. Már tavaly leírtam itt kommentben: óriási stratégiai hiba volt az ellenzék részéről, hogy összefogtak és a pártvezetőcskék elindultak egymással szemben az előválasztáson. Azok, akik személyükben már korábban alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy Orbán kihívói legyenek, hiszen ellenkező esetben nem kellett volna összefogniuk, csak beállni az esélyes kihívó pártja mögé. Ezek után egyáltalán nem volt meglepetés, hogy az egyetlen 'külső' személy nyerte meg az előválasztást. Karácsonyig róla is kiderült, hogy alkalmatlan. Magam azt vártam, hogy januárban lecserélik egy valahonnan az egyetemi-tudományos szférából hozott nyugodt, megfontolt, jó fellépésű jelöltre. Alighanem komolyan fel is vetődött a csere kérdése, ám feltehetőleg nem találtak megfelelő személyt (lett volna rá négy évük, hogy megkeressék) és Gyurcsány bejelentette, hogy ő a kapitány, ő viszi végig a kampányt. Kommunikációs szakembereket rendeltek mellé, ám ezek az emberek valószínűleg nem kapták meg a jogot arra, hogy tartalmilag is alakítsák a kommunikációját, így történt, hogy totális kommunikációs vereséget szenvedtek Orbántól. Az is kétséges, hogy az ellenzéki összefogás agytrösztjének volt-e szerződéses profi kommunikációs szakembergárdája. Ha volt, ha nem, a kampányukon nem látszott. Úgy tűnt, mintha mezei politikusok eszkábálták volna össze a kampánystratégiát, egy elszabadult hajóágyúval a fedélzeten. Ahogy Török Gábor mondta, egy amatőr gárda versenyzett egy profival. Kész csoda, hogy ennyien mégis oda szavaztak.

"a belpesti morális felsőbbrendűségből nem fakad vonzó üzenet" Főleg akkor nem, ha semmi alapja nincs. A nagyképű viselkedés ellenszenves, és általában szellemi hiányosságokat próbál palástolni.