Oroszország-NATO összecsapás Ukrajna ügyében?

„Amikor 1956-ban a magyar forradalmárok felkeltek a Sztálin nevével fémjelzett kommunista rezsim megdöntésére, Dwight Eisenhower elnök megtagadta az amerikai erők küldését a magyarok megsegítésére. Ike nem vitte volna Amerikát háborúba Oroszországgal egy kis közép-európai ország miatt. A magyarok hősiesek és inspirálóak voltak, habár Magyarország nem volt sem a NATO tagja, sem az Egyesült Államok létfontosságú érdeke. Ráadásul az Európát elválasztó jaltai vonal szovjet oldalán volt, amivel Franklin D. Roosevelt, Joseph Sztálin és Winston Churchill is egyetértett 1945-ben.

Hasonló okok miatt ma Joe Biden elnök megtagadta, hogy amerikai csapatokat, hajókat vagy repülőgépeket küldjön az Ukrajnát megszálló orosz erők megtámadására. Noha Ukrajna 44 milliós nemzet, és majdnem akkora, mint Texas, Ukrajna az USA számára nem létfontosságú érdek, valamint a NATO-nak sem tagja. Ha azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök megtámadná Észtországot, amelynek lakossága Ukrajna lakosságának 3%-a, Amerika kénytelen lenne háborút folytatni Oroszországgal.

Van ennek a különbözőségnek stratégiai értelme? Nem kellene Amerikának ugyanolyan cselekvési szabadságot élveznie annak eldöntésében, hogy harcol-e Észtországért, mint nekünk abban, hogy harcoljon-e Ukrajnáért? Végül is Ukrajna sokkal nagyobb, népesebb és katonailag erősebb.

1948-ban Harry Truman elnök nem volt hajlandó erőszakot alkalmazni a sztálini berlini blokád megtörésére. 1956-ban Eisenhower megtagadta a beavatkozást Magyarország megmentése érdekében. 1961-ben John F. Kennedy elnök nem volt hajlandó erőszakot alkalmazni a berlini fal építésének megállítására. 1968-ban Lyndon Johnson elnök megtagadta a beavatkozást, amikor a Szovjetunió megtámadta Csehszlovákiát, hogy leverje a demokráciapárti »prágai tavaszt«.”