A szankciókat egyértelműen az amerikai birodalom mint világbirodalom kezdeményezi Oroszország ellen.
„A háborúnak három rétege van, a látványtechnikai felszín kétségtelenül ukrán-orosz háborúnak mutatja, de a legmélyebb rétegben ez valójában a halódó, széteső amerikai birodalomnak a harca az eurázsiai együttműködési rendszer ellen, tehát Európa, Oroszország és Kína együttműködését akarja – sajnos egyelőre viszonylag sikeresen – megakadályozni.
Ez a háború legrejtettebb, legmélyebb szintje. A második rétegben azért igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy Oroszországot és egész Európát egymásnak uszítsa – egy évszázadon belül ezt már harmadszor teszi: Németországot és Oroszországot szembevezeti egymással –, mert akkor ezek itt elvannak tíz évig egy elmocsarasodó állóháborúban, minden energiájuk elfogy, leharcolják egymást, miközben az amerikai cégek dögre keresik magukat, mint az úgynevezett első világháború projektben és a második világháború projektben, tehát dupla plusz jó.
Ez tehát a második szint. És mivel Ukrajna történelmileg rosszkor van rossz helyen, és az úgynevezett »uralmi elitjeit« sikerült tökéletesen elhülyíteni, korrumpálni ahhoz, hogy kaphatók legyenek egy ilyen kalandra, ezért ez ebben az értelemben egy jellegzetes proxy háború. Azt hívják proxy háborúnak, amikor a legnagyobb hatalmak bolondok lennének a saját területükön és saját költségre háborúzni, hiszen sokkal egyszerűbb és energiatakarékosabb, ha egész mások területén zajlik ez a pusztítás, és mások vívják meg helyette ezt a háborút. Tehát amikor szankciókról beszélünk, amelyeket értelemszerűen az amerikai birodalom hoz meg Oroszországra, akkor ebben az a zseniális (megint a dupla plusz jó), hogy Oroszország ezt ugyan kire tudná közvetlenül áthárítani, mint Európára természetesen.
Tehát tökéletesen működik a háború második szintje. ahol ha még a véres háború be is fejeződne, az a probléma, hogy ez a háború sokkal nehezebben fog véget érni. A szankciókat egyértelműen az amerikai birodalom mint világbirodalom kezdeményezi Oroszország ellen, amit ő automatikusan, döntően, alapvetően Európára hárít át, főként Nyugat-Európára.”
Nyitókép: Mandel Ngan / AFP
Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
Mire készül Donald Trump az utolsó két és fél évben? Mi lesz a republikánusokkal egy poszt-Trump korszakban? S miért nem értik az amerikaiak Trump külpolitikáját? Ezekre a kérdésekre keresztük a választ Robert Preuhs amerikai politológussal.
Zelenszkij szorult helyzetétől az európai gazdaság válságán át egészen a globális titkosszolgálati játszmákig vesszük górcső alá a világpolitika legforróbb pontjait.
Többek között az is kiderült, hogy maradnak-e a védett üzemanyagárak.
Az ukrán elnök elárulta, hol támadtak leginkább az oroszok.
Nagyon rossz előjel a Kárpátalját ért dróntámadás.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője szerint Magyar Péter a tőle megszokott hazug és vádaskodó üzemmódban példátlan támadást indított az ügyvédi hivatásrend és ezáltal az igazságszolgáltatás jogállami működése ellen.
Az elmúlt hetekben gyakran előkerült az 1990-es választás és az Antall-kormány időszaka. Jöjjön most ezekből az évekből néhány kérdés.
