Valóság nevű nagybátyánk ezt támasztja alá szinte naponta.
„Éppen ezért esik különösen jól egy-egy ilyen beszéd. Olvassák szeretettel! (Hosszú lesz, de megéri!)
Egy érdekes beszéd Németországban
Dr. Gerhard Papke liberális politikus
Dr. Gerhard Papke a Német-Magyar Társaság E.V. elnöke, 2017-ig az FDP észak-rajna-vesztfáliai alelnöke és parlamenti frakcióvezetője. Ezt az előadást 2021. október 2-án tartotta Essenben, a »Schwarnintellektiven 2021« kiállításon.
»Aligha van még egy ország Európában, amelynek mi, németek annyira adósai vagyunk, mint Magyarországnak. Ugyanakkor alig van más ország Európában, amellyel Németország ennyire igazságtalanul bánik. Ha jó barátainkkal rosszul bánnak, azt nem lehet csak úgy elfogadni, hanem fel kell emelni a szavunkat ellene!
Hölgyeim és uraim! Három kérdést körbe járva szeretnék erről néhány gondolatot elmondani. Először is, mit köszönhetünk Magyarországnak? Másodszor, hogyan kezelik Magyarországot és a magyar politikát Németországban? És harmadszor, miért van ez így? Mi ennek az oka?
Október 3-án ünnepeljük a német egység napját, amely mindannyiunk emlékezetében elsősorban 1989. november 9-ével, a berlini fal leomlásával kapcsolatos. És biztos vagyok benne, hogy mindannyian örülünk, hogy ezt a napot, Németország újraegyesítésének napját ünnepelhetjük. De nemcsak 1989. november 9-ére kellene emlékeznünk, hanem például 1989. augusztus 19-ére is, amikor nem messze Bécstől, a magyar-osztrák határ mellett fekvő Sopronban, a magyarok megrendezték az úgynevezett Páneurópai Pikniket. Piknik – ez úgy hangzik, mintha néhány ember egy kellemes nyári délutánon összejött volna valahol a szabadban, kávéra és süteményre.
Ezen a napon azonban történelmi esemény zajlott, mert 1989. augusztus 19-én Magyarország megnyitotta nyugati határát. Először csak ideiglenesen, hogy hétszáz NDK-állampolgár, hétszáz honfitársunk megtalálhassa az utat a szabadságba. Nem szabad elfelejteni, mekkora tett volt ez, mert Magyarországon akkor még a kommunisták voltak hatalmon! És ha az a hétszáz fiatal NDK-állampolgár ugyanazon a napon Berlinben próbált volna átmenekülni a várost két részre szakitó belső német határon, sokan közülük nem élték volna túl. A magyarok vállalták a kockázatot, hogy egy másik nép tagjai megtalálják az utat a szabadság felé.
Mert ilyenek a magyarok, hölgyeim és uraim!
Egy harmadik történelmi dátumra is szeretném felhívni a figyelmüket, ami egy kicsit messzebbre nyúlik vissza. Október 23-a Magyarországon munkaszüneti nap, és a magyarok évről évre megemlékeznek 1956. október 23-áról. Ezen a napon tört ki a magyar nemzeti felkelés a kommunista elnyomás ellen. Tényleg kitört. Ezen a napon százezrek vonultak Budapest utcáira, hogy tüntessenek és harcoljanak hazájuk szabadságáért. És bár ezt a forradalmat két hét után az orosz tankok szétzúzták, a felkelés mégsem volt hiábavaló. A magyar felkelés az európai szabadság történetében is mérföldkő.
Mert az volt, egész Európa tudatában. Életben tartotta azt a meggyőződést, hogy Európa kommunista elnyomása és Európa megosztottsága nem tarthat örökké. Ezt is a magyaroknak köszönhetjük, hölgyeim és uraim!«”
Nyitókép: Mátrai Dávid
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Lakatos Márk-botrány: újabb gyomorforgató részleteket tárt fel egy fontos tanú.
Ezt hívják kettős mércének és sumákolásnak.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Akkor a Fideszt „mindössze” 15 százalékkal „mérték” alul!
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Kedden a Nagy Lajos király útján érkező villamos az egyik átjáróban letarolt egy menetrend szerint közlekedő buszt.
