Visszaszorulóban a transzlobbi

A cikk eredetileg a European Conservative hasábjain jelent meg – a Mandiner mostantól rendszeresen szemlézi a konzervatív magazin írásait

***

Bár a transz aktivisták egyelőre óriási kulturális befolyással rendelkeznek a nyugati világban, és korántsem lehet azt állítani, hogy komolyan megkérdőjeleződött volna a hitelességük, mégis úgy tűnik, Nagy-Britanniától a skandináv országokon át Franciaországig az emberek végre kezdenek ráébredni a transz mozgalom veszélyeire – írja a European Conservative hasábjain Jonathon van Maren kanadai-amerikai közíró.

Van Maren amellett, hogy olyan neves konzervatív kiadványok szerzője, mint a First Things, a National Review vagy a The American Conservative, a Kanadai Bioetikai Reformért Központ (Centre for Bio-Ethical Reform) kommunikációs igazgatója.  

A kanadai szerző írásában emlékeztet arra,

az utóbbi kevesebb, mint egy évtizedben.

Az egyetemi kampuszokról kiinduló genderideológia rohammal vette be a közoktatás és a szórakoztatóipar intézményeit, amelyek teljes beleéléssel és kritikátlanul tették magukévá az új dogmát. Ennek a legsúlyosabb következménye az lett, írja Van Maren, hogy gyermekek ezreit győzték meg arról, „rossz testbe születtekˮ. Miközben gyakorlatilag tudományos konszenzus van arról, hogy a serdülőkorban lévő gyermekek túlnyomó többsége idővel egyszerűen kinövi a nemi identitás zavarait, ahelyett, hogy segítséget kapnának az úgynevezett nemi szerep diszfóriájuk megszűntetéséhez, az egészségügyi ipar kihasználja őket, és nemátalakító műtéteket és hormonkezelést tukmál a védtelen kiskorúakra. Ezeknek a drasztikus beavatkozásoknak, hangsúlyozza Van Maren, legtöbbször visszafordíthatatlan következményei vannak, bár ezt a tinédzserek élethosszig tartó medikalizációjában érdekeltek elhallgatják.

De a transzmozgalom eddig megállíthatatlannak látszó menetelése elé szerencsére

Ennek a visszacsapásnak az első fontosabb állomása az volt, amikor a brit kormány 2020-ban úgy döntött, nem engedélyezi a nemváltást pusztán önidentifikáció, magyarul bemondás alapján, hanem azt továbbra is egy államilag elismert szakértői bizottság engedélyéhez köti.

Bár az LMBT-aktivisták a döntést az LMBTQ-jogokra mért súlyos csapásként ítélték el, az emberek többsége ezt nem így látja. A brit közvélekedés különösen azóta fordult a transz mozgalom harcias követelései ellen, amióta nagy nyilvánosságot kapott Keira Bell esete. Bell 16 éves korában kereste fel a londoni Tavistock klinika „Nemi Identitás Fejlesztő Szolgálatát”, mivel súlyos nemi identitászavarral küzdött. Ahelyett, hogy pszichológiai tanácsadást kapott volna, Bellnek különösebb előzetes vizsgálódások nélkül pubertásblokkolókat írtak fel, majd 20 éves korában eltávolították mindkét mellét. Bellen saját elmondása szerint a nemi tranzicionálás semmit sem segített, sőt, idővel megbánta az átalakulást, és visszafordult eredeti neméhez. Nyilatkozataiban elmondta, valójában szorongással és depresszióval küzdő, a saját testével kapcsolatosan bizonytalan lány volt,

Bell beperelte a Tavistock klinikát, kártérítést kérve azért, mert gyakorlatilag kísérleti alanyként használták, és meg is nyerte a pert. A klinika fellebbezett, és másodfokon nekik adtak igazat, Bell azonban a legfelsőbb bírósághoz fordult, melynek döntésére még várni kell. A nagy port felvert eset azonban elszakított egy gátat, és azóta egyre-másra ír a brit média a nemváltó kezeléseket kínáló klinikák különböző, serdülőkorú gyermekek ellen elkövetett visszaéléseiről.

Franciaországban is egyre keményebb ellenállásba ütközik a transz mozgalom, hangsúlyozza Van Maren. Tavaly például egy fontos ítéletben úgy döntött a francia legfelsőbb bíróság, hogy egy transznemű nőként élő biológiai férfi nem ismerhető el a feleségével nemzett gyermek biológiai édesanyjaként. Ráadásul a francia kormány idén megtiltotta a nem-semleges szavak használatát az iskolákban, arra hivatkozva, hogy egy ilyen gyakorlat rontja a francia nyelvet. Tavaly szeptemberben pedig több mint ötven francia értelmiségi, köztük orvosok, jogászok és filozófusok szólaltak fel nyílt levélben a genderideológia és a gyermekek nemváltása ellen. Bár a fősodratú nemzetközi média szinte teljesen elhallgatta ezt a fontos kiállást, mégis óriási a jelentősége, hiszen végre rést üt az eddig megkérdőjelezhetetlennek gondolt transz narratíván. 

Bár 2018-ban a svéd kormány eltörölte a szülői beleegyezés követelményét a kiskorúak nemi átalakító kezelései esetében, 2021 májusában a világ egyik legnevesebb egyetemi kórháza, a Karolinska kórház új irányelvet léptetett életbe a 18 év alattiak kezelésével kapcsolatban. A továbbiakban a Karolinskához tartozó Astrid Lindgren Gyermekkórházban írnak fel pubertásblokkoló és hormonkezelést a nemi identitás zavaraiban szenvedő kiskorúaknak. Ilyen kezelést 16 év felettiek esetében is csak klinikai kutatások esetében alkalmaznak, és kizárólag akkor, ha azokat a svéd orvosetikai bizottság jóváhagyja. A nemzetközi sajtó természetesen ezt a fontos fejlemény is elhallgatta.

A finnek követik a svéd példát. Itt különbséget tesznek a gyermekkorban jelentkező és a serdülőkorban jelentkező nemi szerep diszfória között, és gyakorlatilag teljesen megtiltják az orvosi beavatkozást mindaddig, amíg a „személyiség és az identitás teljesen ki nem alakulnakˮ. Tizennyolc éves kor alatt kizárólag pszichoterápiát javasolnak a bizonytalan nemi identitású gyermekeknek.

Van Maren szerint a harcnak még közel sincs vége, de a fentiek reményt adnak arra nézve, hogy a transz narratíva előbb-utóbb darabjaira hullik – áll a European Conservative cikkében.

Nyitófotó: Shutterstock