Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Valakinek itt nincs igaza, gyerekek. És attól tartok, nem mi vagyunk a hunyók…

„Érdekesen indult a reggel. Először kinyitottam a 444-en egy cikket, ez volt a címe: »Egyházak a politika fogságában: A liberális demokrácia keresztény alapjai«.
Ilyenkor akkor járunk jó úton, ha eleve erős gyanakvással kezdünk az olvasáshoz (az előítélet a túlélés záloga amúgy!), magam is így tettem, és nem is csalódtam egészséges előítéletemben (abban nem is nagyon lehet csalódni soha, amikor mégis: az a kegyelem pillanata).

Ilyesmiket olvashattam (látatlanban meg tudtam volna írni magam is):
»Abban az értelemben, ahogy Orbán Viktor (…) használja, nem létezik »keresztény szabadság«. Krisztus parancsa ugyanis nem tiltó, hanem megerősítő: »Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.« (Máté 7:12) Jézus társadalmi innovációja meghaladja az egyszerű pozitív–negatív szembeállítást, amikor az egyént és a közösséget egymás kapcsolatában kezeli, a közös vágyakból kiindulva a félelem helyett. A szabadság pedig önmagában nem feltételez erkölcsi vizsgálatot, értékítéletet.
Amikor tehát a miniszterelnök kijelöli a »közösség és a nemzet javát« mint az egyetlen legitim szolgálandó célt, ideológiát kreál a szabadságból, ami nem ideológia.
A kereszténységet olyan dolgokkal festi át, amelyekhez egyébként annak teológiailag nem feltétlenül van köze: adófizetés, családalapítás, egészséges életmód, »eligazodás a történelemben« – jelentsen ez utóbbi bármit is. Meg lehet tölteni ezeket a fogalmakat a kereszténység szellemével; de nem ezekből áll a kereszténység, sem a szabadság.«
És így tovább…
Ó, hát persze! »A szabadság pedig önmagában nem feltételez erkölcsi vizsgálatot, értékítéletet.« Nektek nem. »Amikor tehát a miniszterelnök kijelöli a »közösség és a nemzet javát« mint az egyetlen legitim szolgálandó célt, ideológiát kreál a szabadságból, ami nem ideológia.« Nektek nem.
Elolvastam tehát mindezt a 444-en (még lesz belőle egy csomó rész, ez ugyanis egy sorozat, hurrá!), aztán következett a HVG. Ott fizetni kell, ha végig akarsz olvasni egy-egy cikket, sportból nem fizetek nekik, ráadásul, ha az elejét láttad, amit elolvashatsz ingyen is, akkor láttad az egészet. A HVG ezzel lepett meg a mazsolás kuglófom és a kávém mellé:
»Emmy Eklundh populizmuskutató: Nem a bizonytalan szavazók megnyerésével lehet megverni a Fideszt«
Mmmm! Már a címből tudsz mindent: Emmyke »populizmuskutató«, ráadásul még svéd is, »kell még valamit mondanom, Ildikó?«… Egy svéd populizmuskutatónak nagyjából annyi haszna van, mint a halsétáltató póráznak (ismét győzött, méghozzá kiütéssel, az előítéletem).”
Fotó: Földházi Árpád