Macron Putyinnak: Legyünk barátok

„Macron 2017-es kampánykönyvében a Putyinnal való párbeszéd fenntartásának fontosságát hangsúlyozta, pedig Oroszország bekebelezte a Krím-félszigetet. „Hiba lenne [a Krím miatt] megszakítani a kapcsolatot ezzel a kelet-európai hatalommal, ahelyett, hogy tartós kapcsolatok kialakítására törekednénk."

(…)

Két évvel később, 2019-ben Macron másodjára látta vendégül Putyint, ezúttal a francia Riviérán található Brégançon városában. Közös sajtótájékoztatójukon Macron megismételte Charles de Gaulle volt elnök szavait, miszerint Európa az Atlanti-óceántól az Urálig terjed, és megerősítette a „Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó Európába” vetett hitét.

Meglepő módon ugyanakkor azt is bejelentette, hogy Európa számára „új biztonsági keretrendszer” kialakítására törekszik – amely feltehetően eltér a NATO meglévő együttműködési rendszerétől. A bejelentés okozta megdöbbenés tovább fokozódott, amikor Macron egy héttel később a diplomáciai testülethez intézett beszédében világossá tette, hogy az új stratégia megvalósításában a „deep state” sem állhatja útját.

Újabb két évvel később Macron Putyinnal folytatott párbeszédében új fejezet kezdődött.  2021. július 13-án egy orosz repülőgép landolt Párizsban a 18. századi francia tábornok, Charles Étienne Gudin holttestével, aki Napóleon oroszországi inváziója során halt meg 1812-ben. De nemcsak az utas volt halott, hanem az utazás célja is. 

Gudin földi maradványainak Szmolenszkből történő visszaszállítását elnöki szinten kezdeményezték, Macron meg volt győződve arról, hogy egy nagyszabású megemlékezés keretében, Putyin részvételével tovább tudják erősíteni a diplomáciai kapcsolatokat a két ország között. A számításokat végül Alekszej Navalnij ellenzéki vezető megmérgezése húzta keresztűl. 

Macron egyelőre nem járt sikerrel. De az elemzők legnagyobb megdöbbenésére a 2017-es franciaországi választásokba való orosz beavatkozás felröppenése, valamint Moszkva Maliban történt beavatkozásának híre sem rettentette el Macron, továbbra is a párbeszéd fenntartását sürgette. És bár Putyin azt állította, hogy a Kremlin fellépése a politikai ellenfelekkel szemben semmivel sem volt rosszabb, mint a francia kormány sárgamellényes tüntetőkkel szembeni bánásmódja (ennek provokatív üzenetét pedig a Russia Today és Sputnyik kábelcsatornák tovább erősítették), Macron folytatta Oroszország-politikáját. 

(….)

Macron legutóbbi diplomáciai lépéseinek hátterében ugyanakkor az áprilisi választások állnak. Erőfeszítéseivel nemcsak Oroszországhoz, hanem a franciákhoz is szól. 

A Putyinnal történő együttműködési lehetőségek keresésével Macron Európa politikai élbolyába tart, és úgy tűnik, hogy a stratégiájának végül beérhet a gyümölcse. A kérdés az, hogy a párbeszéddel, illetve az esetleges tárgyalásokkal a saját malmára tudja-e hajtani a vizet. De az is lehet, hogy az oroszok ismét olyat lépnek, ami a francia államférfi képét a lehető legrosszabbkor ássa alá.”