Alkotmányos követelményeket szolgál a választókerületi rendszer arányossá tétele
Elemzést adott ki az Alapjogokért Központ.
2011-ben elértük az évszázados mélypontot.
„A termékenységi ráta 1999-től hosszú ideig csekély ingadozással alacsony értéken stagnál, majd 2008-tól újabb lejtő következik.
2000-ben visszaállt a gyed, ami megállította akkor a zuhanást. 2004-től inkább az uniós csatlakozáshoz fűződő kedvező várakozások játszottak szerepet, mint a konkrét intézkedések. Pedig épp itt kellett volna hathatós intézkedéseket hozni, mert ekkor érte el a legaktívabb szülőképes kort a hetvenes évek közepén született szocpol-generáció. Ösztönző intézkedések helyett 2006-tól kezdett nyomasztóvá válni a devizahitel, 2009-ben elmélyült a válság, majd a Bajnai-kormány lecsökkentette a gyest három évről kettőre, aminek meg is lett a következménye, 2011-ben elértük az évszázados mélypontot.
Az új kormány hivatalba lépésétől hosszú emelkedési időszak kezdődött.
Az egyik legelső intézkedés a gyes lerövidítésének visszavonása volt. 2011-től bővült a családi adókedvezmény, már egy és két gyerek után is járt. Három gyerektől szinte már személyijövedelemadó-mentessé vált a család. 2014-től életbe lépett a gyed extra, a nők a gyed vagy a gyes mellett is legálisan dolgozhattak. 2016-ra nagyrészt megszűnt a devizahitel.
Úgy tűnik, hogy 2016-ra az addigi intézkedések hatása kimerült, a termékenység négy éven át nem nőtt. Mi történt 2019-ben, amitől újra növekedni kezdett a termékenység?
Elindult a babaváró hitelprogram. A fiatal házaspárok olyan jelentős támogatást és kedvező, szabad felhasználású hitelt kaphattak, amelyből akár már otthont is lehet teremteni. Kiszélesedett a csok. A 2020-as uniós átlagértéket még nem közölték, de szinte biztos, hogy ebben az évben már sikerült azt felülmúlnunk a KSH adatai szerint is, és 2021-re végre jobbak lettünk, mint a Bokros-csomag óta bármikor.
Vannak még a politikának eszközei a további javulás eléréséhez?
Muszáj, hogy legyenek. A családok anyagi biztonságérzetét tovább növelő intézkedések mellett olyan konkrét eszközök, amelyektől nő a bizalmuk a jövőben is. Ilyeneket a rendszerváltás óta csak jobboldali kormányok hoztak.”
Nyitókép: Demokrata.hu/Szalai Piroska