Hogyan alakult volna a koronavírus-járvány, ha 3 hónapot tanakodnak azon, hogy milyen védelmi intézkedésekre van szükség?
„A történet onnan indul, hogy a pártok 45 befutó hellyel számolnak a listán, hogy ez mire lehet elég a magyar választási rendszerben, arról korábban már írtunk egy hosszabb cikket. A gond akkor kezdődött, amikor az MSZP maga szeretett volna ugyanúgy 8 befutó helyet, mint a Momentum, a többi párt ugyanakkor ezt nem akarta, ők a Párbeszéddel közösen adtak volna 8 helyet a szocialistáknak, 6 MSZP – 2 Párbeszéd leosztásban. Az egykor szebb napokat megélt kommunista utódpárt állítólag belemenne abba, hogy 7 helyet kapjon így gyakorlatilag 1 mandátumról zajlik kenyértörésig zajló vita a pártok között.
A másik pont, amelyen nem egyeznek, hogy mi legyen Márki-Zay Péter mandátumával? A miniszterelnök-jelölt ugyanis a Párbeszéd frakcióba ül majd, és a DK–Jobbik–Momentum–LMP-tengely szerint ő is beleszámít a Párbeszéd két listás helyébe, míg a Karácsony Gergely és Szabó Tímea által vezetett törpepárt Márki-Zay mandátumán felül szeretne két befutó helyet a listán.
A külső szemlélő számára pitiáner, mégis az együttműködést kockáztató, vérre menő vita jól mutatja, hogy hogyan próbálják az „összefogás” pártjai saját érdekeiket érvényesíteni a másik rovására.
Ezek után gondoljunk bele, hogy mi történne, ha ennek az összetákolt konglomerátumnak kormányon ahhoz hasonló problémákat kellene megoldania, mint amilyenekkel az Orbán-kormány szembesült az elmúlt 12 évben? Hogyan alakult volna a koronavírus-járvány, ha 3 hónapot tanakodnak azon, hogy milyen védelmi intézkedésekre van szükség?
Meddig vártunk volna az uniós vakcinabeszerzés keretein belül érkező oltóanyagokra, ha 3 hónapon át vitáznak azon, hogy szükség van-e keleti vakcinákra? Vajon mennyibe kerülne most egy liter benzin vagy egy kilogram kristálycukor, ha 3 hónapig vitatkoznak arról, hogy mit kezdjenek az egekbe szökő inflációval? Vajon mekkora tekintélye lenne egy ilyen kormánynak, ha egy nemzetközi tárgyaláson a miniszterelnök azt mondja partnerének, hogy »most hazamegyek, átbeszélem a koalíció pártjaival és 3 hónap múlva jelentkezem«?”
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Magyar Péterék még mindig tagadják, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy brutális megszorítócsomaggal készülnek a választásra. Az európai Unió elitjének megfelelő adóemelés minden magyar ember életét megnehezítené. Az önét is, bárkire tervez szavazni jövőre.
Nagy Ervin az „unalmas” Bajnai-korszakot siratja, azt az időszakot, amikor családok százezrei szenvedtek megszorításoktól. Jövőre Magyar Péterrel ugyanez térne vissza.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Kiszivárgott felvételen nosztalgiázik Nagy Ervin 2009 „nyugalmáról”. A Tisza-adócsomagja pontosan azt a brutális megszorítási korszakot hozná vissza.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
