A kelet-európaiak fizetésük nagyobb hányadát költik élelmiszerre mint a nyugatiak.
„Lengyelországban a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) egyik képviselője javasolta a kenyér, a cukor és a liszt fogyasztói árainak szabályozását – bár a kabinet később elhatárolódott a politikus kijelentésétől. Romániában a mezőgazdasági államtitkár lebegtette bebizonyos alapélelmiszerek árszabályozásának szükségességét. Lengyelország, Románia és Csehország is igyekezettcsökkenteni az áram és a gáz áfakulcsát, ami közvetett árcsökkenéséhez vezethet. A lengyel kormány eltörölné a mezőgazdaságban használt takarmányok és a műtrágyák áfáját is, valamint 2022 folyamán eseti juttatásokat folyósítana az alacsony jövedelmű családok számára.
De miért éppen Európa keleti felén alkalmaznak államilag elrendelt árstoppot az infláció elleni harc eszközeként?
A kelet-európaiak fizetésük nagyobb hányadát költik élelmiszerre mint a nyugatiak: Lengyelországban és Magyarországon a jövedelem több mint 16%-át, Bulgáriában 19%‑át, Romániában pedig 25,1%-ot. A két legalsó jövedelmi tizedbe tartozó néprétegek kiadásainak megoszlását tekintve azt látjuk, hogy 2020-ban hazánkban az egy főre jutó kiadások kétharmadát (64–62%) az élelmiszerek, a lakásfenntartás, valamint a közlekedés tette ki.”
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Mint minden rendszer, ez is úgy indul el most hódító útjára, hogy lendületesen hangsúlyozza, hogy ő „más”, hogy ő majd megmutatja, hogy lehet más a politika.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Ez mind szép és jó, de nem inkább a svédországi Helsingborgban, a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján elhangzottakról kellene tájékoztatnia a nagyérdeműt?
A Tisza-kormány szóvivői kifejtették: „Ha Magyar Péter kommentel a Facebookon, akkor az a miniszterelnök kommentje”.
Oroszország homlokegyenest szembemegy az Egyesült Államok elrettentési stratégiájával.
Jócskán csökkent az abortuszok száma az élveszületésekre nézve 2010 óta, 45 százalékról 25 százalékra.
Erre nem számított a miniszterelnök.
