Kína a háttérben mosolyog, és Oroszországot maga mellé állítva készül a világhatalom átvételére.
„Nálam okosabb emberek biztosan átlátják a világpolitikát, de nekem sehogy sem sikerül megfejtenem, hogy az oroszok miért akarnák megtámadni Ukrajnát. Oroszországnak most az az érdeke, hogy megtarthassa a Krímet, a Dombasz régióban egyelőre fennmaradjon a patthelyzet és Ukrajnát ne integrálják a nyugati katonai szövetségi rendszerbe. Nem hiszem, hogy Ukrajna megtámadása bármelyik célhoz közelebb vinné őket.
Inkább az tűnik valószínűnek, hogy az ukrán vezetés gyűjt pénzt, fegyvert, katonát és nemzetközi támogatást a Dombasz visszafoglalásához. Ha az ukrán kormánycsapatok valóban megindulnak, és az oroszok reguláris erővel beszállnak a szakadárok oldalán, az nemzetközi jogi szempontból kétségkívül egy szuverén állam megtámadása lenne. Ezt valóban Ukrajna orosz megtámadásának lehetne minősíteni, és Ukrajna jogot szerezne a nemzetközi, akár katonai segítség igénybevételére, ami nem kevesebbet jelentene, mint hogy NATO csapatok jelennének meg Oroszország nyugati határán. Ami körülbelül olyan volna, mintha Oroszország rakétákat telepítene Kubába.
Amit viszont látni vélek, az az, hogy mindeközben Kína a háttérben mosolyog, és Oroszországot maga mellé állítva készül a világhatalom átvételére.”
Fotó: Facebook
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Volodimir Zelenszkij viszont mindent elutasított.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Ideje elfelejteni az Oroszország feldarabolásáról szőtt hagymázas terveket.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
