Akkor most szóljon rá valaki gyorsan Márki-Zay Péterre!

„Aki egy ország vezetésére pályázik, attól nem igazán bizalomébresztő, ha már ellenzékben is hetente kell helyreigazítania – nem az ellenérdekelt médiát, hanem saját magát. Ha majd egyszer évek múltán visszatekintünk 2021-re, és kapásból mondanunk kell egy nevet, alighanem legtöbbünknek Márki-Zay Péter fog beugrani. A hódmezővásárhelyi polgármester a bálványozó csodavárástól az óvatos bizakodáson át az epekeserű gyűlöletig az érzelmek széles skáláját váltja ki. Ám az tagadhatatlan, hogy az esztendő legnagyobb és legváratlanabb sikertörténete az övé.

Azonban az elmúlt hetek kommunikációs vakrepülésének fényében közel sem biztos, hogy idén is így lesz. A hollywoodi filmekben csak a Nagy Próbatételt látjuk, amelyet a kínkeservesen, esélytelenül is kiküzdött Nagy Győzelem zár le. Hogy a főhős aztán mit kezd a sikerrel, az általában homályba vész a The End felirat mögött. A valóságban azonban ezek a sztorik itt kezdődnek el igazán. A győztes útját számtalan elágazás keresztezi, s ezek többsége nem a további sikerek, hanem a gyors bukás vagy a lassú eljelentéktelenedés felé vezet. Persze ezen a sztrádán is vannak útjelző táblák – ám aki az eddigi diadaloktól betépve padlógázzal repeszt, az nem tudja elolvasni őket.

És hát úgy tűnik, Márki-Zay Péter pontosan ezt teszi. A sanda utalgatások Orbán Viktor fiának homoszexualitására, vagy a »Fideszben van a legtöbb meleg« felkiáltással előadott trollkodás még csak a jóízlés gátjainak repedezését jelezte. Sokan legyintettek rá, mondván: éppen az mutatja MZP politikai ravaszságát, hogy az előválasztási kampányban az ellenzéki szavazók radikálisait is meg akarja szólítani.”

Nyitókép: John Thys / AFP