Már érezni is, ettől mennyire tisztulnak

„Szakértelmére és erkölcsi mércéjére büszke pártja egyik kipróbált, régi harcosán statuált példát ezzel, amelynek soraiban ő – méltán válva ki a hasonszőrűek közül – mindig oly tömény és setét elszántsággal harcolt.

Egyszer a felfázást is kockáztatva, hasmánt a hideg kövön küzdött a diktatúra ellen, benn az elnyomás média-barlangjának kellős közepén, máskor meg már korán reggel csillogó szellemességgel titulálta patkánynak az ország egyik felét, és még ezen kívül is sok-sok vonatkozó nemes tettét jegyezhette fel a krónika.

Neve ily módon kétségtelenül fogalommá lett, e tekintetben talán még a rá leginkább hajazó Kunhalmi Ágnest is megelőzte, csakhogy hiába, mert jött a határozat, hogy neki bizony annyi. Odafönt valakik kérlelhetetlenül kimondták rá, hogy Bangóné politikailag immár nincsen többé. Ezek után merjen még azzal vádaskodni valaki, hogy ebben a pártban mindent szabad!

Asszonyáldozatuk persze nyilván korántsem öncélú, csak a kezdetét jelentheti egy szélesebb körű, nagy ívű ellenzéki megtisztulásnak. Diploma-stiklikkel, lenyúlt szakdolgozatokkal, hiperpasszív nyelvvizsgákkal telisteli az ellenzéki padlás, mindenki tudja ezt.

Ideje hát, hogy az új helyek elosztásának nehéz feladata előtt tiszta vizet öntsünk a másik poharába. A mi térfelünkön legyen makulátlanul patyolatfehér a konkurencia!”

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd