„Az egészségügy kérdését éppen ugyanolyan racionálisan, hideg fejjel kell végiggondolni, mint bármelyik állami alrendszer működését. Mert ez az érdeke mindenkinek, a választónak is. És az ellenzéknek történetesen itt lehetett volna keresnivalója. Az egész járványidőszakban ahelyett, hogy a fajanszértelmiség, a buborékban élő gerontokrácia és a progresszív társadalommérnökök majrézásának rendeli magát alá, és azt követeli, hogy kit és mit zárjanak be még jobban, három dologgal kellett volna foglalkoznia. Az egészségügy helyzetével, a magyarok egészségi állapotával és a gazdasági bajok enyhítésével.
Még hiteles is lehetett volna, ha nem akar demagóg lenni, mert elég lett volna emlékeztetnie arra, hogy a Fidesz éppen a demagógiavonatra szállt föl 2008-ban az ún. szociális népszavazással, amikor szó szerint azt hangsúlyozta, hogy az egészségügy nem üzlet, és ennek következménye lett a forráskivonás az egészségügyből és az, hogy egy járványidőszakban, ad hoc módon kell megegyezni az orvosbéremelésről, meg katonákkal megszerveztetni az ellátást.