Az érintettek megpróbálják a döntést úgy értelmezni, ahogyan az a politikai érdekeiknek megfelel.
„A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.
Az ismert anekdota szerint ez a mondat volt Merániai János főpap válasza, amikor Petur bán és Bánk bán a királynő ellen szőtt összeesküvésről kérték a véleményét. Ez a mondat lehet akár beleegyezés, akár tiltakozás, attól függően, hová tesszük a vesszőket. A király és a pápa végül azt a verziót fogadta el, amely szerint »a királynőt megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem, ellenzem«. Így a főpapot felmentették a gyilkosságban való részvétel vádja alól.
Nem járunk messze az igazságtól, ha valami hasonlót vélünk felfedezni az Alkotmánybíróságnak a »menekültügyben« hozott határozatában. Nem véletlen, hogy az érintettek megpróbálják a döntést úgy értelmezni, ahogyan az a politikai érdekeiknek megfelel. Igaz, ehhez csak annyit kell tenniük, hogy kiragadják a szövegből a számukra kedvező mondatokat, a többiről pedig hallgatnak.
De hogy legalább mi ne beszéljünk rébuszokban, szép sorjában menjünk végig a történeten.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2020 decemberében ítéletet hozott az Európai Bizottság kontra Magyarország ügyben. Ebben kimondta, hogyMagyarország kötelezettségszegést követett el azzal, hogy nem tette lehetővé a menekültek számára a szabályos eljárások lefolytatását, hogy a tranzitzónákban gyakorlatilag őrizetbe vette őket, továbbá azokat, akik jogellenesen léptek be az országba, úgy kísérték át egy határsávba, hogy nem tartották be a kiutasítási eljárás jogi garanciáit.
A tranzitzónákat időközben a kormány megszüntette, így ezzel – az egyszerűség kedvéért – a továbbiakban nem foglalkozunk.
A luxemburgi bíróság ítéletének alapja és előzménye egy 2015-ben hozott törvény, amelyben a magyar parlament bevezette a »tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet« fogalmát, majd 2017-ben még ki is bővítette az ilyen »válsághelyzet« elrendelésének lehetőségét. E törvények célja az volt, hogy amíg ez a válsághelyzet fennáll, addig el lehessen térni azoktól az uniós szabályoktól, amelyek a menedékjogról és a kiutasításról rendelkeznek. A válsághelyzetet folyamatosan meghosszabbították annak ellenére, hogy annak – a saját törvényükben rögzített – feltételei sem korábban, sem jelenleg nem valósultak meg.”
Stefano Sutti szerint az Európai Bizottság a jog kreatív értelmezésével egyre több mindenre terjeszti ki a hatáskörét, a szubszidiaritás és a tagállamok rovására.
Gaál Csaba Németországban élő sebész főorvos arra igyekezett választ adni, mi az orvostudomány jelenlegi álláspontja a fenti esetben.
„Magyarország méretét meghaladó erővel vagyunk jelen a világpolitika színpadán, ez pedig korántsem utal zavarra” – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője.
A tiszás jelölt-jelöltek elsősorban az a felső réteg, amely nemcsak politikai ambíciókkal rendelkezik, de amelynek Magyarországon kisebb vagyonkája, tehát valamekkora szabadsága és mozgástere is van hozzá, hogy belépjen a politikába.
Budapest ellen 2021 óta folyik uniós eljárás.
Komoly politikai viták vezettek idáig.
Összekevert körzetek, megszólalási tilalom és baloldali hátszél – ez derült ki eddig a Tisza előválasztási procedúrájából, amelynek első fordulója nem hozott meglepetéseket.
