„Könyvük címe: Címlapon Magyarország - Hazánk története a nyugati sajtó tükrében – 1848-2020? Mi volt a célja a könyv megírásával?
Három dolog motivált. Ügyvezetője és tulajdonosa vagyok Magyarország egyetlen médiafigyelő és -elemző cégének, a TranzPress-nek. Nap mint nap országunk, közintézményeink, gazdasági és politikai szereplőink jelenlétét monitorozzuk a globális médiatérben. Ehhez párosul érdeklődésem a modernkori magyar történelem iránt. Harmadrészt, nehéz nem észre venni, hogy Magyarország és hazánk kormánya rég nem látott módon tematizálja a nyugati médiát. Ezért úgy gondoltam, érdemes szélesebb történelmi kitekintésben megvizsgálni, mi a nyugati sajtó viszonya hozzánk, és körbejárni milyen értékek és érdekek mentén alakít véleményt rólunk a Nyugat.
Melyek voltak kiemelt jelentőségű időszakaink a nyugati sajtóban?
A vizsgált 172 év alatt leginkább a szabadságharcos tematikával szólítottuk meg a világot. A függetlenségért folytatott küzdelemmel könnyen azonosul a világ, hiszen az minden nemzet történelmének része. 1848-as, 1956-os és 1989-es liberális fordulataink jelentik a rekordidőszakokat a címlapszerepléseink számát illetően. A negyedik csúcs megtöri ezt a szériát, amely a migrációs válság képében köszöntött be. A magyar kormány intézkedéseiről kritikusan vélekedett a nyugati sajtó, de a címlapok számát tekintve csúcsot jelent ez az időszak is.
Elmondható-e, hogy a jó nyugati sajtó pozitív hatással van Magyarországra nézve, a rossz sajtó pedig negatív hatással?
Az az empirikus tapasztalat, hogy a rossz nyugati közvélemény kedvezőtlen következményekkel jár Magyarországra nézve, a pozitív médiakép viszont reputáció, országimázs és befektetések szintjén jelent előnyöket. Én összességében azt gondolom, hogy a negatív reklám is reklám, feltéve, ha az apropó nem például 2006 ősze, mellyel kapcsolatban soha nem látott lebecsmérlő és elítélő véleményeket olvashatunk a nyugati sajtóban.
Mit mutat a nyugati sajtó tükre?
Látunk magunkról egy képet, amely többé-kevésbé Magyarország, de nyilván csak egyfajta interpretáció. Innen akár görbe tükörnek is nevezhetjük a nyugati sajtót. Aztán látjuk magát a tükröt is, amely pedig maga a Nyugat; annak felénk való elvárásaival együtt.