Riválisok, de partnerek

„Sok víz lefolyt azóta a Dunán és a Szajnán, hogy – csaknem tizenöt éve, Nicolas Sarkozy személyében – Budapesten járt legutóbb valamely francia köztársasági elnök. Olyan pedig még soha nem fordult elő, hogy a Párizsból hozzánk látogató államfő azonos politikai oldalon állt volna az őt fogadó miniszterelnökkel. Ez most sem változott: ­Emmanuel Macron és pártja a liberálisokat erősíti Európában, míg Orbán Viktor és a Fidesz a bevándorlásellenes jobboldal szószólói.

Ezzel együtt a londoni konzervatív hetilap, a The Spectator egyenesen Európa új hatalmi párosaként írt kettejükről. Mégpedig azt az európai átrendeződést értelmezve, amely jelenleg is zajlik a briteknek az unióból, Angela Merkelnek pedig a politikai színpadról való távozása nyomán. Macron most egyszerre készül több dologra is. Először is arra, hogy Merkel árnyékából kilépve Európa első számú tagállami vezetőjének tekintsék az új német kancellár, Olaf Scholz előtt, illetve arra, hogy ezt a szerepét az EU januárban kezdődő francia elnöksége is megerősítse.

Az elnök azt szeretné, hogy országa a 2015-ös terrorhullámot, valamint feledhető elődjét, François Hollande-ot is kiheverve végre újra a ­grandeur és a gloire, a nagyság és a dicsőség fényében sütkérezzen. Persze az Élysée-palota lakójával az élen, akinek mindehhez egy további célkitűzése a legsürgetőbb – hogy újraválasszák áprilisban. Párizsban márpedig aligha értették félre az üzenetet, hogy Orbán Viktor az ősszel személyesen fogadta Macron két bevándorlásellenes ellenfelét, Éric Zemmourt és Marine Le Pent. Macron tegnapi programfüzetében pedig a hazai ellenzék is szerepelt. Mi is választunk jövő tavasszal.

Ez az Emmanuel nem a szerelem dalával indult a karmelita kolostorba – ellentétben a magyarul Gergely Róberttől ismert slágerrel. Hanem jól felfogott politikai érdekből, hogy találkozzon a visegrádi négyek vezetőivel, így a »kedves Viktorral«, ahogy a kormányfőt szólította.”

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán