»Rajta hát, edd örömmel a kenyeredet és idd boldog szívvel a borodat. Mert kezdettől fogva tetszését találta Isten abban, ha így teszel. (...) Élvezd az életet a nővel, akit szeretsz a te fuvallat életed minden napján, mely adatott neked a nap alatt, minden napod csupa fuvallat« (Préd 9,7-9).
Igen, van egyfajta hedonizmus a Prédikátor könyvében: »Élvezd az életet (...) életed minden napján, mely adatott neked a nap alatt.« Életszeretet. És milyen csodás, hogy a gyönyör értéke éppen a végesség tükrében értékelődik fel: »fuvallat életed«.
Szerintem a Prédikátor itt egyfajta carpe diem-ről beszél, azaz »Ragadd meg a napot!« Élvezd a jó ételt, italt, szivart (!), a szerelmet és a gyönyört, amíg lehet. Vagyis élj a mában. Ne a múltban, ami már nem létezik és ne is jövőben, ami pedig még nincs is. Maradj a jelenben és élvezz kortyolgatva egy pohár csodás rumot, szívj el hozzá egy minőségi szivart! A többit nem részletezem...