„Na, ezt a fotót kifejezetten Bayer Zsolt kedvéért teszem most ki! Mert nemrég arról értekezett, hogy bennem, azaz »ebben a szerencsétlen szörnyetegben megőrült a boldogtalanság«. Ja, amúgy csak viccelek, mert hol érdekel engem, hogy mit irogat rólam egy ilyen ócska, bérenc tollforgató vagy akár sok száz másik. Úgyis minden kapcsán csak magukról beszélnek. Viszont én tényleg szeretek élni! Na jó, egyrészt egy elképesztően kemény aszkéta vagyok, aki képes alvás nélkül akár három napot is átdolgozni, pl. soha nem nézem, hogy mennyire merítem ki magam azzal, ha éppen másoknak szeretnék segíteni. Mert nem érdekel. De! Az én életemnek van egy másik oldala is: és ez - őszintén bevallom - a hedonista! (Már látom a címlapokat.... ) Az életszerető, sőt az életet élvező.
Ja, és most szólok, ezt teljesen bibliai alapon művelem! Itt van például ez a csodás rész a Prédikátor könyvében:
»Rajta hát, edd örömmel a kenyeredet és idd boldog szívvel a borodat. Mert kezdettől fogva tetszését találta Isten abban, ha így teszel. (...) Élvezd az életet a nővel, akit szeretsz a te fuvallat életed minden napján, mely adatott neked a nap alatt, minden napod csupa fuvallat« (Préd 9,7-9).
Igen, van egyfajta hedonizmus a Prédikátor könyvében: »Élvezd az életet (...) életed minden napján, mely adatott neked a nap alatt.« Életszeretet. És milyen csodás, hogy a gyönyör értéke éppen a végesség tükrében értékelődik fel: »fuvallat életed«.
Szerintem a Prédikátor itt egyfajta carpe diem-ről beszél, azaz »Ragadd meg a napot!« Élvezd a jó ételt, italt, szivart (!), a szerelmet és a gyönyört, amíg lehet. Vagyis élj a mában. Ne a múltban, ami már nem létezik és ne is jövőben, ami pedig még nincs is. Maradj a jelenben és élvezz kortyolgatva egy pohár csodás rumot, szívj el hozzá egy minőségi szivart! A többit nem részletezem...
Hiszen mindez az Isten ajándéka, így, aki az életét élvezi, az az Istent dicsőíti! Hát tegyetek ma ti is valami olyat, amiben igazán örömöt lelket!”
Borítókép: Perintfalvi Rita Facebook, Szűts Pál