„Ahogy látthattuk a posztjaiban, többnyire olyan helyekre látogattak, ahol a Hungary Helps valamilyen humanitárius segítségnyújtó programot folytat. Mit tapasztalt, valóban segíteni tudnak az ott élő embereken?
Az ember alapvetően szkeptikusan állhat hozzá ehhez az egészhez. Felmerül a kérdés, hogyan tud segíteni a magyar állam, vagy egy program egy ekkora országban, egy ekkora kontinensen, ahol ilyen mértékű a szegénység. Én is kételyekkel indultam neki, de ezek a kételyeim nagyon hamar eloszlottak, amikor a gyakorlatban megtapasztalhattam mindazt, amiről korábban csak hallottam.
Nagy élmény volt, amikor egy olyan iskolában jártunk, amelyet a Hungary Helps Programon keresztül a magyar állam segített működtetni. Kenyában nem egyértelmű, hogy a gyerekek iskolába járnak. Ezért már egy működő oktatási intézmény is nagy kuriózumnak számít. Azzal, hogy a Hungary Helps Program iskolákat támogat, felújít és fenntart, perspektívát ad a fiataloknak. Ez az egyetlen megoldás arra, hogy ők a szülőföldjükön boldogulhassanak, és ne ugyanabban a szegénységben nőjenek fel, mint a szüleik.
Sokszor látjuk, hogy nagyhatalmak, gyarmatosító országok – Kenya esetében Nagy-Britannia – pénzt, élelmiszert küldenek, aminek valójában semmi hatása nincs. A pénz és az étel elfogy, de a célzott támogatás, amit Magyarország nyújt, hosszútávon is működőképes. A koncepció nélküli alkalmi pénzadományok nem hoznak nagy változást.
Az iskolákon kívül milyen konkrét példát tudna még mondani?
Voltunk például egy játszótéren, amit a Hungary Helps épített. Nekünk itthon természetes, hogy a gyermekeinket játszótérre visszük. Kenyában voltak gyerekek, akik most először láttak játszóteret. Volt, aki nem tudta, mit kell csinálni a csúszdával, vagy a hintával. Tehát ilyenekre gondolok. Ezek apróságoknak tűnnek, de mégis hatalmas segítség.”
Fotó: Facebook