Nagyon határozott ellenzéki vagyok, aki itt a fészen évek óta ostorozza az Orbán-rezsim disznóságait.
„Nyilvános töprengés
Némi töprengés után írom ezeket a sorokat, mert attól tartok, már megint olyasmi történik, aminek nem lesz jó vége.
Talán azzal kell kezdenem, hogy nagyon határozott ellenzéki vagyok, aki itt a fészen évek óta ostorozza az Orbán rezsim disznóságait, és egyre elkerekedőbb szemekkel bàmulja, hogy ezzel a néppel mi mindent meg lehet tenni büntetlenül. Éppen ezért az éveken keresztül fragmentálódott egymással rivalizáló tesze-tosza ellenzéket is bíráltam éppen eleget (annak idején a schifferi különutasság miatt hagytam ott az LMP-t és alapítottuk a PM-Párbeszédet).
Aztán meg örültem, hogy végre összefognak, sőt az un. ELEGY szakértői csoportban, többed magamal igyekeztem hozzájárulni egy program megalkotásához is.
Egyik alapítója voltam a Márki féle MMM-nek.
Az ellenzéki előválasztás ötletének örültem, a jelöltek közül Karácsony Gergelyt támogattam, mert egyrészt róla hittem el leginkább, hogy nem orbánszerű hatalomra törő, másrészt (vagy pont ezért) ő látszott a legesélyesebbnek a győzelemre.
Aztán jött Márki és most majd mindenki azt várja mindenkitől, hogy kritikátlanul sorakozzon fel mögé, bármi is legyen a személyes véleménye róla.
Sajnálom, de nekem nem megy az »együtt üvöltés a falkával«, minden csorda szellem távol áll tőlem. Mindenkit a saját szürőmön keresztül engedve ítélek meg. Ezt tartom követendőnek, még akkor is, ha persze nem tarom magam tévedhetetlennek, de a tévedésért is magam felelek.
Ezek előrebocsátása után talán érthető, hogy az új »ellenzéki sztárt« is kritikusan szemlélem, de jó okom is van rá. Egyrészt az MMM- ben szerzett, nem kifejezetten pozitív élmények indítanak erre, másrészt az előválasztási küzdelemben tapasztaltak, az ahogy végül trükközve az élre tört, harmadrészt az a gondolat, hogy ne essen ez az ország már megint cseberből vederbe, azaz az egyik nárcisztikus alakot ne egy másikkal próbálja leváltani.
Tudom, hogy pusztába kiáltott szó, mert errefelé nem a racionális gondolkodás, hanem az ilyen olyan hitek szoktak meghatározók lenni, de azok, akik hisznek a józan észben, azoknak kötelességük ennek megfelelően viselkedni, akár a vátesz hálátlan szerepének a felvállalásával is.
Ne tessék hinni nekem, de tessék gondolkodni!”
Borítókép: MTI / Beliczay László
Demokráciában nem bevett jogalkotás, a Sándor-palotába vágyó Magyar Péter és a visszatérő Orbán: Kiszelly Zoltán elemezte a Lex Orbánt.
„Egy demokratikus rendszerben a törvényeket nem lehet egy konkrét politikai szereplő közéletből való kiszorításának szándékával megalkotni, különösen nem visszamenőleges hatállyal.”
A Karmelitában szólalkozott össze Magyar Péter és Havasi Bertalan, utóbbi már közben azt is bejelentette, Orbán Viktor sajtófőnökeként folytatja.
Az előző kormány beavatkozásainak köszönhetően kiváló alapokról indulhatnak Magyar Péterék.
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
„Ugyanazokat a szavakat használjuk, amelyeket a szánkba adtak. És közben azt hisszük, hogy ez már a mi saját véleményünk.”
A jövő hét keddi és szerdai parlamenti ülések témáiról is beszélt a házelnök.
Bóna Szabolcs szerint sok tényezőt kell figyelembe venni, ha korlátozásokról van szó.
