Szép, okos, angyalarcú emberek csodálkoznak, hogy itten ugye lejáratás zajlik

„Lejáratás.

Szép, okos, angyalarcú emberek csodálkoznak, hogy itten ugye lejáratás zajlik. Ebben vagy abban az ügyben.
Ó, Istenek figyelme ne hagyjon el, még olyan is van, mondják, hogy »karaktergyilkosság«. Rám zuhan a tető. Tényleg van?
Én ezt nem hittem volna.
Itt vidéken, erkölcsös viszonyok vannak.
Itt a jó, az jó.
A szép az szép. 
Meg fordítva, de ha azt most leírom, akkor megszakad a gondolat. 
A magyar ember egyenes. 
Gerinces.
Emelt fővel jár.
Meg egyéb ilyen nagyszerű tulajdonságok hordozója, mondják nekem itt lent a faluban.
Ha engem gyilkolnak, akkor az anyjuk térdekalácsát. De tényleg. Ez tűrhetetlen. Ha viszont Bélát, aki a közmunkásként tesz, vesz itten, szájára veszi a nép, abban lehet valami. Mert Béla, ahogy suttogják, az árokparton levágott füvet hazavitte és neki adta a nyulainak. Azért az tűrhetetlen, mondhatni Istenkáromlás, vagy hogyan mondta a nagytiszteletű úr a templomban. Amikor még jártam. Bélának nincsenek nyulai. Az igaz. De lehetnének. Az biztos, hogy a felesége, az a kapós, helyes asszony, a Rituska, aki ahogy itten mondják amolyan bögyös fajta, múltkor rámosolygott a polgármesterre.
Szóval jó lesz vigyázni.
Kaszált fűvel, nyúllal, bögyös vagy éppen kihívóan karcsú feleséggel.
Lejáratás napjai jönnek a Vénusz és a Neptunusz összeállása miatt.
Mondják az öregek.
Ott lent a faluban.
De lehet, csak össze-vissza beszélnek szopogatva az új rozé bor fröccsét.
Azt soha meg nem innám.

Hogy az egész így értelmetlen?
Ezen még gondolkodnom kell.
De az olyan nehéz, és még reggel van.
És sötét.
Kint.
Meg…”

Nyitókép: Gyurcsány Ferenc Facebook-oldala